A jelenleg érvényes törvényi szabályozás meghatározása szerint: "Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani, és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség, vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez."

Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki - laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel rendelkező személy - elvégezhet a sürgősségi ellátás megkezdése előtt, azért, hogy a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás következményeit elhárítsa.

Mi legyen az otthoni elsősegély-felszerelésben?

Vajon van otthon elsősegély-felszerelése? Ha van, mikor ellenőrizte utoljára tartalmát? És vajon minden benne van, ami szükséges lehet? Ez utóbbi kérdésre próbálunk választ adni.

Fertőtlenítő és gumikesztyű. E kettő mindenképp. Valamennyi nyílt sérülést, így vérzés, égés, marás fertőtleníteni kell. Kültakarónk sérülése bejárati utat nyit a kórokozóknak, az ezek elleni védekezés az egyik legfontosabb szempont. A fertőtlenítőszer kiválasztásakor törekedjünk arra, hogy az ne allergizáljon és közvetlenül a sebbe is belekerülhessen, ne csak a seb környékére. Erre legalkalmasabb a Betadine.

A gumikesztyű nélkülözhetetlen, még családtagok esetén is javasolt, hisz akármennyire megbízunk egymásban, akármennyire önfeláldozók vagyunk bizony a vérútján terjedő betegségek közt továbbra is jó pár gyógyíthatatlan van. Számtalan méretű, színű gumikesztyű kapható kereskedelmi forgalomban, az egyetlen hátrány, hogy nem ritkán 100 db-os kiszerelésben.

A leggyakoribb háztartási balesetek közé a kisebb vágások és égések tartoznak. Előbbiek ellátásához jó minőségű ragtapasz, míg utóbbiakhoz égési kötszer javasolt. Természetesen nem árt felkészülni egy esetleges nagyob sérülésre sem. A nagyobb vérzések ellátásához mull-lap és mullpólya szükséges, ezek közül is talán legpraktikusabb a 10x10 cm-es mull-lap, illetve a 10 cm széles mullpólya. Természetesen ennél kisebb (5 cm), illetve nagyobb (15 cm) sem árthat.

Fontos tudni, hogy az elterjedt, hagyományos mull kötszereken kívül ma már kaphatók lényegesen jobb minőségűek, melyeknek szavatossága akár 20 év is lehet és a hagyományos mull kötszerrel ellentétben nem ragadnak a sebbe. Ami mindenképp javasolt az ún. hálós kötözők beszerzése, melyek különböző méretben kaphatók, használatuk egyszerű és praktikus.

A végtagsérülések, konkrétabban a karsérülések ellátására hagyományosan a háromszögletű kendő terjedt el, a modernebb eszközök közül a flexibilis végtagrögzítő említhető meg.

- fertőtlenítő (Betadine)
- gumikesztyű
- mull-lap és mullpólya vagy egyéb kötszer
- hálós kötöző
- sebtapasz
- égési kötszer vagy égési zselé
- háromszögletű kendő vagy flexibilis végtagrögzítő
- olló
- kullancs- vagy szemöldökcsipesz
- izolációs fólia

Mi szükséges a gépjárművek elsősegély-felszerelésébe?

A 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet rögzíti, hogy a járműveken szabvány szerinti elsősegélynyújtó felszerelést kell készenlétben tartani. Ismerteti, hogy mely jármű típusokban, milyen tartalmú csomagot szükséges készenlétben tartani.

106. § (1) A járműveken szabvány szerinti elsősegélynyújtó felszerelést kell készenlétben tartani:

a) oldalkocsi nélküli motorkerékpár és motoros tricikli esetében "A" típusú,

b) személygépkocsi, tehergépkocsi, oldalkocsis motorkerékpár, mezőgazdasági vontató és lassú jármű, valamint a kizárólag menetrendszerű helyi járatban közlekedő autóbusz esetén "B" típusú,

c) minden egyéb jármű esetén, ahol a szállítható személyek száma 10 vagy annál több, valamint a tűzoltó jármű esetében "C" típusú kivitelben.

(2) A szabvány szerinti elsősegélynyújtó felszerelés - a tartalmának alkalmazhatóságára vonatkozó lejárati időn belül - helyettesíthető olyan elsősegélynyújtó felszereléssel, amelyet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam a jármű kategóriájához alkalmazni rendelt, amennyiben azt magyar nyelvű, vagy ábrás elsősegélynyújtási tájékoztatóval ellátták.

Erről az MSZ 13553-as szabvány rendelkezik, amely igaz idejét múlta, de helyette nincs érvényben más. Ennek alapján:

"A" gépjármű kategória - Oldalkocsi nélküli motorkerékpárokhoz és motoros triciklikhez.

- Steril gyorskötöző pólya 10 cm x 5 m: 3 db
- Steril mull-lap (1/2 m x 80 cm): 1 db
- Steril mull-lap 6 cm x 6 cm / 100 lap: 1 db
- Fóliakesztyű: 2 pár
- Ragtapasz (1,25 cm x 5 m): 1 db
- Olló (130 mm-es MSZ2160): 1 db
- Sebfertőtlenítő oldat 30 ml: 1 db
- Szájmaszk
- Lélegeztető kendő
- Utasítás elsősegélynyújtásra: 1 db
- Tartalomjegyzék: 1 db

"B" gépjármű kategória - Személygépkocsikhoz, tehergépkocsikhoz,továbbá kizárólag menetrendszerű helyi járatban közlekedő autóbuszokhoz és trolibuszokhoz.

- steril gyorskötöző pólya (10 cm × 5 m): 4 db
- steril gyorskötöző pólya (5 cm × 5 m): 2 db
- steril mull-lap (6 × 6 cm/100 lap): 2 db
- egyenként csomagolt vágott mullpólya (10 × 5 m): 4 db
- steril mull-lap (50 cm × 80 cm): 3 db
- kéztisztító/fertőtlenítő lap: 4 db
- fóliakesztyű: 1 pár
- háromszögletű kendő 2 db
- biztosítótű (40 mm-es): 4 db
- ragtapasz (1,25 cm × 5 m): 1 tekercs
- olló (rozsdamentes acélból, 110–150 mm-es): 1 db
- polividonum jodatum hatóanyag tartalmú sebfertőtlenítõ oldat (30 ml):
1 db
- sebtapasz vágható (6 × 10 cm): 2 db
- higiénikus arcmaszk (lélegeztetéshez): 1 db
- gumis rögzítésű sebészeti szájmaszk: 1 db
- elsősegélynyújtás képekben: 1 db
- tartalomjegyzék: 1 db

"C" gépjármű kategória - távolsági autóbuszokhoz, illetve tűzoltó járművekhez.

A doboz tartalma:

- steril gyorskötöző pólya (8 cm x 5 m): 8 db
- steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m): 20 db
- vágott mullpólya, egyesével csomagolt (15 cm x 5 m): 10 db
- steril mull (50x80cm): 4 db
- háromszögkendő (100x100x141cm): 4 db
- fóliakesztyű (pár): 8 db
- ragtapasz (1,25 cm x 5 m): 1 db
- biztosítótű (40 mm): 12 db
- háztartási egyenes olló (MSZ 2160) (130 mm): 1 db
- fertőtlenítő-folyadék: 2 db
- tartalomjegyzék: 1 db

Mi szükséges a munkahelyi elsősegély-felszerelésbe?

A munkahelyi elsősegély-képzésekről és felszerelésről a legátfogóbban a 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet tájékoztat, azonban ezt 2009. január 1-jén hatályon kívül helyezték. Ennek ellenére iránymutatókén továbbra is ez szolgál.

A munkahelyi elsősegély-felszerelés tekintetében iránymutató. Ez egy 1980-as és egy 1981-es szabvány 1989. június 26. jóváhagyású, frissített kiadása.

"I" típusú mentőláda, üzemek, vállalkozások, cégek részére (30 főig)

- Steril gyorskötöző pólya (5 cm x 5 m): 1 db
- Steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m): 2 db
- Vágott mullpólya (egyenként csomagolva 10 x 5 cm): 3 db
- Steril mull-lap (50 cm x 80 cm): 3 db
- Steril mull-lap (6 x 6 cm / 100 lap): 1 db
- Kéztisztító lap: 4 db
- Háromszögletű kendő (100 x 100 x 141 cm): 1 db
- Fóliakesztyű: 4 pár
- Ragtapasz (1,25 cm x 5 m): 1 db
- Biztosítótű (40 mm-es): 2 db
- Olló (130 mm-es, MSZ 2160): 1 db
- Sebfertőtlenítő oldat (30 ml/doboz): 1 doboz
- Utasítás elsősegélynyújtásra: 1 db
- Feljegyzési füzet (40 oldalas): 1 db
- Tartalomjegyzék: 1 db

"II" típusú mentőláda, üzemek, vállalkozások, cégek részére (31-50 főig)

- Steril gyorskötöző pólya (5 cm x 5 m): 2 db
- Steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m): 4 db
- Vágott mullpólya (egyenként csomagolva 10 x 5 cm): 4 db
- Steril mull-lap (50 cm x 80 cm): 3 db
- Steril mull-lap (6 x 6 cm / 100 lap): 1 db
- Kéztisztító lap: 4 db
- Háromszögletű kendő (100 x 100 x 141 cm): 2 db
- Fóliakesztyű: 8 pár
- Ragtapasz (1,25 cm x 5 m): 1 db
- Biztosítótű (40 mm-es): 4 db
- Olló (130 mm-es, MSZ 2160): 1 db
- Seb fertőtlenítő oldat (30 ml/doboz): 1 doboz
- Utasítás elsősegélynyújtásra: 1 db
- Feljegyzési füzet (40 oldalas): 1 db
- Tartalomjegyzék: 1 db

"III" típusú mentőláda, üzemek, vállalkozások, cégek részére (51-100 főig)

- Steril gyorskötöző pólya (5 cm x 5 m): 4 db
- Steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m): 4 db
- Vágott mullpólya (egyenként csomagolva 10 x 5 m): 5 db
- Vágott mullpólya (egyenként csomagolva 15 x 5 m): 5 db
- Steril mull-lap (50 cm x 80 cm): 5 db
- Steril mull-lap (6 x 6 cm / 100 lap): 3 db
- Kéztisztító lap: 6 db
- Háromszögletű kendő (100 x 100 x 141 cm): 4 db
- Fóliakesztyű: 10 pár
- Ragtapasz (1,25 cm x 5 m): 1 db
- Biztosítótű (40 mm-es): 8 db
- Olló (130 mm-es, MSZ 2160): 1 db
- Sebfertőtlenítő oldat (30 ml/doboz): 1 doboz
- Utasítás elsősegélynyújtásra: 1 db
- Feljegyzési füzet (60 oldalas): 1 db
- Tartalomjegyzék: 1 db

"IV" típusú mentőláda, üzemek, vállalkozások, cégek részére (101-200 főig)

- Steril gyorskötöző pólya (5 cm x 5 m): 6 db
- Steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m): 6 db
- Vágott mullpólya (egyenként csomagolva 10 x 5 m): 10 db
- Vágott mullpólya (egyenként csomagolva 15 x 5 m): 10 db
- Steril mull-lap (50 cm x 80 cm): 6 db
- Steril mull-lap (6 x 6 cm / 100 lap): 5 db
- Kéztisztító lap: 10 db
- Háromszögletű kendő (100 x 100 x 141 cm): 4 db
- Fóliakesztyű: 15 pár
- Ragtapasz (5 cm x 5 m): 1 db
- Biztosítótű (40 mm-es): 8 db
- Olló (130 mm-es, MSZ 2160): 1 db
- Sebfertőtlenítő oldat (30 ml/doboz): 1 doboz
- Utasítás elsősegélynyújtásra: 1 db
- Feljegyzési füzet (60 oldalas): 1 db
- Tartalomjegyzék: 1 db

Segélynyújtás alapjai 1. - Helyszínbiztosítás

Egy közlekedési baleset helyszínén a baleset, illetve a segélynyújtó láthatósága elengedhetetlen. Mielőtt bármit tennénk nagyon fontos, hogy a közlekedés többi résztvevője minél előbb értesüljön –lássa- a balesetet.

Az elsősegélynyújtás kulcsfontosságú eleme, hogy a segélynyújtó nem veszélyeztetheti saját és környezete testi épségét és lehetőség szerint meg kell akadályozza további sérülések kialakulását. Ezt a cselekménysort helyszínbiztosításnak nevezzük. Ez a lépés beletartozik az elsősegélynyújtás első láncszemébe. Észlelés, azonnali teendők!

A helyszínbiztosítás fogalmával feltehetően mindenki találkozott már, aki rendelkezik jogosítvánnyal. Alapszinten a helyszínbiztosítás fogalomkörébe tartozik a láthatósági mellény, az elakadás háromszög és a vészvillogó. Azonban kicsit lépjünk túl az alapszinten!

Egy közlekedési baleset helyszínén a baleset, illetve a segélynyújtó láthatósága elengedhetetlen. Mielőtt bármit tennénk nagyon fontos, hogy a közlekedés többi résztvevője minél előbb értesüljön –lássa- a balesetet. A fent említett kötelező gépjármű felszereléseken kívül ezt szolgálhatja pl. a forgalom leállítása. Fontos tudni azonban, hogy a forgalomterelés és forgalomirányítás már hatósági feladat! A betegvizsgálat és ellátás előtt érdemes továbbá tájékozódni az esetleges üzemanyagfolyásokról, tűz vagy annak kialakulásának lehetőségéről.

Természetesen baleset nemcsak közúton következhet be. A baleset helyszíne utalhat a leggyakoribb sérüléstípusokra, illetve veszélyeztető tényezőkre.

A gyakori háztartási balesetek közé tartoznak az égések. Ez esetben a helyszínbiztosítás fogalomkörébe tartozik az égést okozó tárgy/folyadék tovaterjedésének megakadályozása - pl. a sérült/segélynyújtó ne lépjen a földre borult forró levesbe -, illetve egy esetleges tűz kialakulásának megakadályozása - pl. a sérülés következtében a szőnyegre esett vasaló ne okozzon tüzet - eltekintve attól az esettől, ha az égést eleve tűz okozta. Tűz esetén természetesen az áramtalanítás és a gázfőcsap elzárása is a helyszínbiztosítás közé tartozik.

Marási sérülés szintén előfordulhat a háztartásokban, bár elsődleges előfordulási helyszíne a vegyszert használó laboratóriumok, üzemek. A maróanyag tovaterjedése mellett a vízzel, illetve más vegyszerekkel történő reakcióit is figyelembe kell venni. Pl. a kénsavra öntött víz exoterm reakció révén hirtelen felforr, s ez szétfröccsenést, további sérülést okozhat.

Szinte bármilyen munkahelyen, otthonban előfordulhat áramütés, itt az elsődleges cél az áramtalanítás, majd ezt követően a betegellátás. Érdekes kérdésként merülhet fel, hogy lakásunkban vagy még inkább munkahelyünkön hol található az ún. kismegszakító - talán ismertebb nevén biztosíték -, amellyel áramtalanítani tudjuk a helyiséget.

Barkácsgépek – fúró, fűrész stb – okozta sérülés esetén is mérlegelendő az adott eszköz áramtalanítása, illetve annak biztonságos helyre helyezése, nehogy az ellátás során ismételt sérülést okozzon a sérültnek vagy ne talán a segélynyújtónak.

Gázmérgezés esélye leggyakrabban garázsban, illetve tüzelőberendezéssel ellátott helyiségekben áll fenn. Itt végig kell, gondoljuk, hogy bemegyünk-e a helyiségbe, illetve hogyan oldható meg a gyors átszellőztetés. Soha ne felejtsük, hogy a segélynyújtó nem kockáztathatja testi épségét!

A vizes helyiségek – fürdőszoba, uszoda – gyakori balesetei közé tartoznak az elcsúszásból fakadó sérülések. Ezeken a helyeken természetesen a segélynyújtó is ki van téve ugyanezen veszélyeknek.

A felsorolt veszélyeztető tényezők mellett nem szabad megfeledkezzünk, a sérült testnedvei általi veszélyforrásokról is, nevezetesen elsősorban a vérről. A vér útján számtalan kórokozó terjedhet, ezek ellen a leghatékonyabb a gumikesztyű használata. Nem csak idegen esetén, saját ismerőseink, hozzátartozóink körében is ajánlott a gumikesztyű használata. Arról az eshetőségről se feledkezzünk meg, ha esetleg mi magunk vagyunk a fertőzőforrások. A hétköznapi ember számára is közismert a HIV, illetve a Hepatitis vírus, amelyek nem ritkán gyógyíthatatlan betegséget okoznak. Arról se feledkezzünk meg, hogy a sérült, vagy rosszabb esetben a saját ellátásunk esetén, követeljük meg az egészségügyi dolgozótól a gumikesztyű használatát, hisz pl. a Hepatitis-C vírus egyik legnagyobb célcsoportja pont az egészségügyi dolgozók.

Minden helyszínen fel kell tehát mérni, hogy akár a betegre vagy sérültre, akár a segélynyújtóra leselkedik-e bármilyen veszély.

Fenti irányelvek elsősorban a jól érzékelhető baleseti helyzetekben alkalmazhatók. Azonban a vészhelyzetek nem mindig járnak jól felismerhető jelekkel. A felismerés fontosságával és egyben a segélynyújtás első lépésével foglalkozik következő cikkünk.

Segélynyújtás alapjai 2. - Felismerés

Milyen tünetek utalnak arra, hogy valami nincs rendben? Egy baleset helyszínén ez könnyen felismerhető, de vajon ismerősénél felismerné az árulkodó jeleket?

A segélynyújtás első lépése (a helyszínbiztosítást követően), a sürgősségi ellátás szimbólumaként szereplő Konstantin-kereszt által is szimbolizált felismerés.

Bizonyos helyzetekben a sérülés bekövetkeztének egyértelmű jelei vannak – pl. vérzések, deformitások, vagy épp a sérült külső reakciói -, míg más esetben ilyen tünetekkel nem találkozunk. Ez utóbbi esetben az elsősegélynyújtó vizsgálata segíti az árulkodó jelek azonosítását.

Mint mindig, itt is alapszabály, hogy a segélynyújtó nem veszélyeztetheti magát. Minden körülmények közt figyelembe kell venni a helyszínbiztosítás szempontjait.

A felismerés kapcsán a segélynyújtónak fel kell mérnie:

- szükséges-e a segítsége,
- külső veszély fennáll-e,
- a baleseti mechanizmus alapján, kell-e gondolnunk súlyos sérülés lehetőségére,
- észlelhetőek-e olyan jelek, melyek belszervi elváltozásra hívják fel a figyelmet.

Ezeket a figyelemfelhívó jeleket úgynevezett riasztó tüneteknek nevezzük, melyek közös jellemzője, hogy aránylag könnyen felismerhetőek.

Riasztó tünetek:

- eszméletlenség,
- légzészavar,
- erős vérzés vagy fájdalom,
- sápadt, verejtékes bőr,
- görcsroham,
- terjedő bénulás,
- bármely tünet agresszív behatás nyomán.

A felsorolt tünetek egy része könnyen felismerhető – pl. vérzés, sápadt, verejtékes bőr -, míg mások észleléséhez betegvizsgálatra van szükség – pl. légzéshiány, eszméletlenség.

Ha a sérült nem ragál kiáltson segítségért és kezdje el a légzésvizsgálatot!

Ha a sérült magánál van kérdezze ki minél alaposabban! Ebben segít a Sérülttel történő kommunikáció.

A belgyógyászati kórképek némelyikét maga a sérült is érzékelheti – pl. gyengeség, fájdalom, bénulás -, azonban nem ritka az olyan eset, amikor a jelenlévő családtag, ismerős, kolléga fedezi fel a riasztó tüneteket – pl. féloldali mozgászavar, zavart beszéd, furcsa mozdulatok. Akár traumás, akár belgyógyászati esettel állunk szemben, akár a sérült panaszkodik, akár mi vesszük észre az árulkodó jeleket, mindenképp fektessünk nagy hangsúlyt a bajbajutottal való kommunikációra. Próbáljuk minél alaposabban kikérdezni, amely segíthet az állapot súlyosságának megállapításában.

A sérült életveszélyben van, ha:

- nincs légzése,
- eszméletlen,
- erős vérzése van,
- sokkos állapotú.

Komoly figyelmet igényel, ha: - koponya- vagy mellkas-sérült, - nagy fájdalma van.

Feltehetően enyhén sérült, ha: - tudatánál van, - nincs elviselhetetlen fájdalma, - nincs erős vérzése.

Hogyan tovább?

Ha a sérültet alaposan kikérdeztem, nincsenek életveszélyes sérülések, amelyek azonnali ellátást igényelnek, akkor:

- traumás sérült esetén végezzen manuális betegvizsgálatot!
- belgyógyászati beteg esetéán, ha szükséges hívjon mentőt!

Segélynyújtás alapjai 3. - Légzésvizsgálat

A sérültről, betegről szolgáló legelső fontos információ, hogy légzése, keringése megfelelő-e. Ennek megállapítására szolgál a légzésvizsgálat.

A sérültről, betegről szolgáló legelső fontos információ, hogy légzése, keringése megfelelő-e. Ennek megállapítására szolgál a légzésvizsgálat, melynek leghatékonyabb módja az ún. hármas érzékelés.

Abban az esetben, ha a sérült a megrázásra, megszólításra – általános betegvizsgálat kezdő lépései - nem reagált kiáltsunk segítségért, majd, ha van arra utaló jel - pl. a sérült egy étteremben fekszik, vagy kezében egy megkezdett alma - keressünk légúti akadályt. Ha légúti akadályra utaló jel nincs, hajtsuk a bajbajutott fejét hátra, teljesen szakszerűen egyik kezünkkel a hajas fejbőr határánál, másikkal az állánál megfogva, majd fülünket tegyük a sérült orra elé. Eközben figyeljük a mellkas mozgását.

Ezt a légzésvizsgálatot azért nevezzük hármas érzékelésnek, mert a vizsgálat során arcunkkal érezzük és halljuk a levegő áramlását, míg szemünkkel látjuk a mellkas mozgását. A vizsgálatot 10 másodpercig végezzük - magunkban számolunk -, ez alatt legalább két légzőmozgást kell tapasztaljunk. Ha nincs légzés, vagy csupán egyetlen haladéktalanul hívjunk, vagy optimális esetben hívassunk mentőt, majd kezdjük el az újraélesztést.

Ha a bajbajutottnak volt légzése, akkor eszméletlennek tekintjük. Fontos kiemelnünk az ájult és az eszméletlen sérült közötti különbséget. Az ájult sérült többnyire az agy vérellátási zavara miatt összeesik, viszont a megrázás, megszólításra többnyire valamilyen válaszreakciót ad - kinyitja szemét, valamilyen hangot ad ki, megszólal. Ezzel szemben az eszméletlen sérült a megrázás, megszólításra nem reagál, továbbá reflexei nem, vagy hiányosan működnek. Több helyen olvashatunk reflexvizsgálatról - szemhéjra fújás, megcsípés, rákiáltás - ezek nem tiltottak, azonban az új irányelvek kisebb jelentőséget tulajdonítanak nekik. Azt mondjuk a megrázás, megszólítás megközelíti az egyéb reflexvizsgálat eredményességét.

Az eszméletlen bajbajutottnak tehát nincsenek reflexei, ezért potenciális életveszélyben van. Hiányozhat a nyelv-garat reflexe, amely fulladáshoz vezethet, ezért gondoskodni kell a mielőbbi légútbiztosításról. Ennek két módját ismertetjük.

Segélynyújtás alapjai 4. - Manuális betegvizsgálat

A manuális betegvizsgálat célja, hogy a sérült áttapintásával a segélynyújtó esetleges sérüléseket keressen.

Az eszméletlen sérült nem tud információt adni, hogy hol és mije fáj, de bizonyos esetekben a tudatánál lévő sem ad megfelelő tájékoztatást. Sokszor előfordul, hogy a bajba jutott csak a legerősebb fájdalmára hívja fel a figyelmet, így egy esetleges másik, akár súlyos sérülés nem is tudatosul benne. A teljes test áttapintása során érzékeny, fájdalmas területeket, töréseket, duzzanatokat, vérzéseket keresünk elsődlegesen.

Az alábbiakban a fekvő, eszméletlen sérült vizsgálatát ismertetjük, ennek analódiájára végzendő az egyén testhelyzetben lévő sérült vizsgálata.

A manuális betegvizsgálat során lehetőleg használjunk gumikesztyűt a sérült, illetve saját magunk fertőzések elleni védelme érdekében.

A vizsgálatot a fej – koponyacsontok – ujjbeggyel történő óvatos, de határozott tapintásával kezdjük. Két kezünk ujjbegyeivel olyan mozdulatot végzünk, mintha a fejet össze akarnánk nyomni. Orrvérzés, orrsérülés esetén az orrcsont óvatos mozgatása is indokolt lehet, míg szájüregi vérzéseknél mindig tekintsünk a szájüregbe és próbáljuk kideríteni a vérzés helyét.

A nyaki gerincszakasz tapintásos vizsgálata a legfrissebb irányelvek alapján kisebb hangsúlyt kap.

A kulcscsontot szintén körültekintően tapogassuk végig. A mellkas vizsgálatát a bordák oldalsó részén kezdjük, egyik tenyerünket az egyik oldalra, másikat a másikra helyezzük, majd óvatosan közelítő mozdulatokkal háromszor-négyszer, a hónaljtól a bordák alsó részéig nyomást gyakorlunk. A fájdalom mellett, a mellkas rugalmatlansága utalhat az esetleges sérülésre. A mellkasvizsgálatot, ha a körülmények engedik hát-hasi irányból is célszerű elvégezni, szintén a tenyerek közelítő mozdulatával.

A medence vizsgálatánál tenyerünket enyhén megfeszítjük, majd tenyerünk közepét a medencecsont – egész pontosan a csípőcsont – elülső részére helyezzük és óvatosan tapintjuk. Ha a csípőlapátok megnyomása fájdalmat okoz gondoljon medencesérülésre!

A végtagok vizsgálatát mindig két kézzel végezzük, azokat egyszerre mindig csak azonos végtagra helyezzük. Tenyerünkkel átkulcsoljuk a végtagot, majd enyhe nyomó mozdulatokkal, illetve óvatos csavaró mozdulatokkal keressük az esetleges – elsősorban csont és ízületi - sérülések lehetőségét. Az említett nyomó és csavaró mozdulatsorral a teljes végtagot áttapintjuk, majd ugyanezt elvégezzük a többi végtagon is.

A has, így a hasűri szervek tapintásos vizsgálatát laikusoknak nem javasoljuk, az így leszűrhető következtetések komolyabb szakmai ismereteket igényelnek.

A baleseti sérülteknél minden esetben indokolt a test teljes átvizsgálása. A helyszín, illetve a sérülttel való kapcsolatunk meghatározza az esetleges ruhaeltávolítás mértékét. Közterületen csak a sérülés ellátáshoz feltétlenül szükséges mértékben távolítsuk el a ruhákat!

Amennyiben a sérült eszméletlen a sérülés jellegének megfelelően biztosítson légutat!

Ha a sérült magánál van és a manuális betegvizsgálattal megállapította az esetleges sérüléseket hívjon mentőt!

Segélynyújtás alapjai 5. - Légútbiztosítás

Az eszméletlen sérült potenciális életveszélyben van, hisz reflexek hiányában a légút elzáródhat. A légútbiztosítás két lehetőségét mutatjuk be.

Bizonyos sérülések - gerincsérülés, nyílt hasi sérülés, medence-, súlyos alsóvégtag sérülés - kizárják az ún. stabil oldalfektetést, ez esetben az Esmarch-féle műfogást, egyszerűbb nevén áll előre emelést alkalmazzuk. A sérült alsó állkapcsát óvatosan megfogjuk, majd úgy próbáljuk pozícionálni, hogy alsó fogsora a felső elé kerüljön. Ezáltal az alsó állkapocs olyan pozícióba kerül, amely megakadályozza, hogy a nyelv esetlegesen elzárja a légutat. Ennél a műfogásnál az ellátónak végig a sérült mellett kell maradnia, hisz az állát végig tartani kell. Mivel az ellátót teljes egészében leköti ezért több sérültes helyszínen, vagy ott ahol mást is el kellene végezni, kevésbé tartjuk szerencsésnek.

A légútbiztosítás másik lehetősége a stabil oldalfektetés. Ez esetben azonban először teljes manuális betegvizsgálatot végzünk és, ha nincs kizáró ok - a már említett gerinc, medence stb. sérülés - a sérültet az oldalára fordítjuk.

1. a sérült mellé térdelünk, közelebbi kezét dupla derékszögben behajlítjuk, azaz felkarja merőleges a gerincére, míg könyöke szintén derékszögben fekszik a földön

2. távolabbi kézfejét a felénk közelebb eső arcára helyezzük, úgy, hogy tenyere kifelé nézzen, majd egyik kezünkkel ott tartjuk

3. másik kezünkkel távolabbi lábát térdben behajlítjuk, majd térdénél fogva felénk fordítjuk

4. fejét hátrahajtjuk, földön lévő kézfejének segítségével úgy pozícionáljuk, hogy nyála kifelé folyjon

5. felül lévő lábát csípőjénél és térdénél közel derékszögben behajlítjuk

1	2
3	4
5	6

Hogyan tovább?

A légútbiztosítás után hívjon mentőt! Majd maradjonb a sérült mellett, percenként ellenőrizze légzését!

Segélynyújtás alapjai 6. - Mentőhívás

Mentés szükségessége esetén bárki - állampolgárságtól és egészségbiztosítási jogviszonytól függetlenül - hívhat mentőt a Magyar Köztársaság területén. Nem árt azonban tudni mit érdemes mindenképp elmondani!

Mentőhívás esetén a bejelentő feltehetően kissé izgatott állapotban van. Az irányítóközpont megfelelő döntéséhez, azaz, hogy milyen mentőegységet küldjenek a helyszínre pontos információkra van szükség. A kezelő jelentkezéséig érdemes az alábbiakat végig gondolni.

1. Hol történt az eset?

Adja meg a települést, utcát házszámot, lépcsőház, emelet, ajtó! Ha a cím nem egyértelmű, akkor próbálja elmagyarázni a helyszín megközelíthetőségét, gondoskodjon útbaigazító segítségről.

2. Adja meg saját nevét, telefonszámát, amin elérhető lesz!

Ha ezután megszakad a vonal, vagy új információkra van szükség, vissza tudják hívni. Ne felejtse el, pontatlan cím esetén a mentők nem fognak odatalálni az ön segítsége nélkül!

3. Milyen jellegű vészhelyzet áll fent, mi történt?

Szorítkozzon a tényekre, minél rövidebben és pontosabban mondja el a problémát, annál hamarabb indulhat a segítség.

A mentőknek fontos segítség, hogy megtudják, milyen, panasz, tünet észlelhető a mentésre szorulókon. Lábát, hasát fájlalja, sápadt, esetleg eszméletlen. Minden tünet fontos lehet.

4. Adjon át minden egyéb információt!

Hány sérült van? Szükséges-e műszaki mentés (beszorult sérült, tűz, gázmérgezés stb.). Ne tegye le a készüléket, míg a kezelő egyértelmű utasítást nem ad rá!

Hogyan tovább?

Ha van rá lehetőség várják a mentőket. Egy jelen lévő menjen ki a kapuba, kapcsolják fel a villanyt, nyissák ki a kaput, zárják be a kutyát, szóljanak a portásnak, recepciósnak, hogy mentőt várnak.

Nyújtson elsősegélyt a mentő megérkezéséig. Képzettség hiányában ne szakítsa meg a vonalat, hiszen követheti a mentésirányító telefonos instrukcióit.

Segélynyújtás alapjai 7. - Segélynyújtás

A segélynyújtás első két elemének ismeretében látható, hogy ezek elvégzése széles körben elvárható és laikus által is elvégezhető. Ugyanakkor rendkívül fontos az is, hogy a szakszerű segítség megérkezéséig a helyszínen lévő laikusok hatékonyan beavatkozzanak.

A segélynyújtás első két láncszemének -helyszínbiztosítás, felismerés, segélyhívás- ismeretében látható, hogy ezek elvégzése széles körben elvárható és laikus által is teljesíthető. Ugyanakkor rendkívül fontos az is, hogy a szakszerű segítség megérkezéséig a helyszínen lévő laikusok hatékonyan beavatkozzanak. Ezt a beavatkozást laikus elsősegélynyújtásnak nevezzük.

A felmérések sok esetben azt mutatják, hogy az életveszélyes sérültek életesélyeit az első 3-5 perc lényegesen meghatározza. Ez az az időintervallum, amikor a szakszerű segítség még általában nincs a helyszínen, így a sérült életesélyei a laikuson múlik.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vészhelyzet kezelése, a sérült ellátása a legnagyobb elméleti tudással rendelkező segélynyújtónak is komoly nehézségeket okozhat. Többek közt ezért kap egyre nagyobb jelentőséget szakmai körökben a baleseti szimulációs oktatás. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a laikus segélynyújtás a helyszín adottságai miatt bizonyos helyzetekben kivitelezhetetlen – pl. súlyosan roncsolódott autó, szikláról esés, aknába zuhanás.

A felsorolt nehézségek ellenére a laikus segélynyújtás lehetőségeinek ismerete nélkülözhetetlen, hisz természetesen azon esetek sem ritkák, ahol lehetőség adódik a laikusok általi ellátásra. A segélynyújtás ismereteinek elsajátítása, mint már említettük, a baleseti szimulációs képzések során a leghatékonyabb, s feltehetően az sem számít újdonságnak, hogy minél fiatalabb korban adjuk át az ismereteket, annál nagyobb az esély, hogy valaki alkalmazza a megszerzett ismereteket. Számos – többek közt saját - kísérlet igazolja, hogy a segélynyújtási attitűd kialakítására már az óvodás életkor is megfelelő, míg az elsősegély-ismeretek oktatása a 14-16 éves korosztálynál a legcélszerűbb. A legfontosabb oktatási irányelvek felsorolásakor egy utolsó tényről nem szabad megfeledkezni, nevezetesen arról, hogy az elsajátított ismereteket időközönként elengedhetetlen ismételni. Az ismertetett tényekkel nem azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy egyéb körülmények közt a segélynyújtás nem sajátítható el. Éppen ellenkezőleg. Szeretnénk leszögezni és mindenkit biztatni, hogy az elsősegélynyújtást megtanulni nem nehéz, kis idő ráfordítással is jelentős eredményeket érhetünk el.

Sérülttel történő kommunikáció

A baj felismeréséhez és a hatékony segélynyújtás kivitelezéséhez elengedhetetlen a sérülttel történő megfelelő kommunikáció. Ennek néhány lényeges elemét ismertetjük...

A sérültekkel történő kommunikáció kulcsszereppel bír az állapotfelmérés és ellátás mellett számos egyéb tényező szempontjából. Ezeket próbáljuk most sorra venni.

A beteg megszólítását követően a sérült az esetek többségében már is egy bizonyos fokú pszichés nyugalomba kerül, hisz tudatosul benne, hogy környezet információt szerzett állapotáról, így a segélyhívás és nyújtás lehetősége fennáll. A beteggel történő kommunikáció egyik kulcseleme a pszichés nyugtatás. Célszerű jelezni, hogy segélynyújtásban jártas személyek vagyunk, segíteni szeretnénk. Ez ismét növelheti a nyugalom és a bizalom mértékét.

Talán az egyik legnehezebb pontja a laikus elsősegélynyújtásnak. A mindenki számára ijedtséget okozó helyzetben nyugodtan, a tanult ismeretek alapján célirányosan cselekedni komoly kihívást jelent. A sérülttel próbáljunk meg nyugodtan, érthetően beszélni. Tegyünk fel minél több, célirányos kérdést. Lehetséges kérdések egy sérülés esetén:

Mi történt? Hol fáj? Milyen jellegű a fájdalom? Égő, szúró, tompa, elviselhetetlen? Mozgásra fokozódik a fájdalom? Légzésre fokozódik a fájdalom? Egytől ötös skálán milyen erősségűnek mondaná a fájdalmát? Nyomásra érzékeny? Tud mozogni? Tudja óvatosan mozgatni? Más is megsérült? Mire emlékszik a történtekből? Volt eszméletvesztése? Tudja mozgatni a karját?

Lehetséges kérdések egy belgyógyászati beteg esetén:

Mióta fáj? Volt már ilyen korábban vagy most jelentkezik először? Van ismert betegsége? Szed valamilyen gyógyszert? Mikor kezdődtek a tünetek? Vett be valamilyen gyógyszert?

Vannak olyan kérdések is, amelyek a beteg tudatállapotát igyekszenek kideríteni. Pl.: Hogy hívják? Mikor született? Milyen nap van ma? Hányadikát írunk?

A kérdések feltétele erősíti a betegben, hogy valamilyen szinten értünk az ellátáshoz, másrészt fontos információkat szolgáltatnak a sérült állapotáról, a beavatkozások jellegéről. Ügyeljünk arra, hogy a válaszok alapján ne próbáljunk diagnózist felállítani, csupán utalgassunk az esetleges lehetőségekre. Pl.: Valamilyen lábsérülése van, kérem, ne mozgassa! Segítek, óvatosan feküdjön le!

Szintén fontos, hogy a kommunikáció során ne essünk túlzásokba, de ne is dramatizáljuk a dolgot, kerüljük az idegen szakkifejezések használatát. Különös körültekintést igényel a gyereksérültekkel történő kommunikáció. A sérültekhez intézhetünk javaslatokat, utasításokat. Pl.: Kérem, ne mozogjon! Kérem, lélegezzen nyugodtan!

A kommunikáció jelentősége, hogy kapcsolatot tart még a súlyosnak tűnő állapotú beteggel is. Ezzel a tudat, a központi idegrendszer működésre lehet következtetni. (A pszichés tényezők és az állapotfelmérés mellett a kommunikáció harmadik fontos szerepe, hogy segít az esetleges súlyos, életveszélyes beteget tudatán tartani.) Ha kifogytunk a kérdésekből az elhangzott információkra rákérdezhetünk ismételten. Pl.: Most mennyire fáj a sérülés? Még mindig fáj? Erősödött a fájdalom? Most már emlékszik mi történt?

A beteg állapota rövid idő alatt is változhat, a kérdések megismétlésével az esetleges állapotváltozást észlelhetjük.

Az sem elfelejtendő, hogy bizonyos kórképeknél – pl. epilepsziás roham – a tudat csak lassan tisztul, így a kérdések ismétlése kifejezetten szükséges. Külön ismereteket és gyakorlatot igényel a pánikban lévő beteg kezelése, itt mindig törekedjünk a saját nyugalmunk megőrzésére, beszéljünk nyugodtan, határozottan a sérüttel.

A kommunikációval egyidejűleg elkezdhetjük a betegvizsgálatot. Tájékoztassuk a sérültet, hogy meg fogjuk vizsgálni. Szóljon, ha fáj valahol! Lehetőleg folyamatosan informáljuk, mit csinálunk. Pl.: Most óvatosan megnyomom a mellkasát. Most benéznék a szájüregébe.

A beszélgetés és a betegvizsgálat során kerüljük a felesleges mozgatást. A sérült segítségével keressük meg a számára legkedvezőbb testhelyzetet pl.: ülő pozíció, megemelt felsőtest, lógatott láb.

Tömeges baleset

A tömeges balesetek ellátása a szakemberek számára is komoly kihívást jelent. Megpróbálunk némi információt adni az ilyen jellegű balesetek ellátásáról.

Tömeges balesetről akkor beszélünk, ha egy baleseti/megbetegedési mechanizmus fellépése folytán egy helyen, legtöbbször egy időben, négynél több személy szenved egészségügyi károsodást. A balesete helyszínét kárhelynek nevezzük, amely lehet statikus, azaz több sérült már nem várható (pl. vasóti szerencsétlenség). A kárhely lehet dinamikus, ez esetben újabb és újabb sérültekre lehet még számítani (pl. ismétlődő földrengés). Hazánkban a tömeges balesetek háromnegyede közlekedési baleset, ezt követik a vegyi balesetek, majd a mérgezések.

Megemlítendő még a katasztrófa fogalma, ez olyan mértékű káresemény, amely meghaladja egy város vagy megye egészségügyi és műszaki mentéssel kapcsolatos kapacitását, minden esetben egyéb (város, megye, ország) segítséget is igényel.

Tömeges baleset helyszínén az elsődleges a tájékozódás! Ez mind a laikusokra, mind a hivatalos szervekre igaz. Hibás, ha akár a laikus, akár a mentőegységek ellátásba kezdenek. Az elsődleges a kárhely felmérése, hány és milyen jellegű sérültre kell számítani, milyen jellegű műszaki mentés szükséges. A felmérés információit továbbítani kell az irányítóközpont felé, hogy ott elkezdjék a szülkséges mértékű segítség megszervezését.

1. Mi történt, történhetett? Mennyire veszélyes a helyszín? Várható-e újabb baleset?
2. Hogyan óvhatja a segélynyújtó saját testi épségét?
3. Hány sérült lehet? Milyen jellegűek a sérülések (égések, zúzódások stb.)? Kb. hány könnyű, hány súlyos sérült van? Mennyi lehet a halottak száma?
4. Milyen műszaki segítségre lehet szükség? Tűzoltók, vegyvédelem, honvédség.
5. El lehet-e kezdeni a helyszínen az ellátást, vagy ki kell menekíteni a sérülteket (pl. tűzvész, robbanásveszély). Utóbbi esetben ún. gyűjtőhelyet kell kialakítani, ennek kiválasztása komolyabb szakmai ismereteket igényel.

A hatékony ellátás érdekében a sérülteket osztályozni szükséges. E tevékenység során a mentőszolgálat orvos vagy mentőtiszt dolgozója az alábbi csoportosításokat alkalmazza:

T1 - Instabil állapotú betegek, az alapvető életfunkciók (légzés vagy keringés) zavarával. Azonnali életmentő beavatkozás, pl. légútbiztosítás szükséges.

T2 - Stabil légzési és keringési paraméterek. 4-6 órán belül kell ellátni, különben állapotuk instabillá válhat. Ilyen lehet pl. egy combcsonttörés.

T3 - Stabil állapotú betegek, nincs fenyegető instabilitás. Ide tartoznak a könnyebb sérültek.

T4 - Instabil állapotú betegek, akik az adott körülmények között elláthatatlanok, tekintettel arra, hogy az aránytalanság miatt nincs egyelőre megfelelő mentőerő a helyszínen.

Természetesen a fenti kategorizálás nagy szakmai ismereteket és gyakorlatot igényel. Laikusok számára egy jóval egyszerűbb, ebből következően több hibaforrást rejtő módszert ismertetünk.

1. Életveszélyes sérültek - eszméletlen, erős vérzése van, harmad-, negyedfokú égés
2. Súlyos sérültek - vérző, súlyos törése van, zavart tudatú, nagy területű égés
3. Könnyű sérült - horzsolások, zúzódások
4. Klinikai halottak
5. Halottak

Felnőtt újraélesztés

Hazánkban vezető halálok a szív- és érrendszeri betegségek, az összhalálozás mintegy 54%-át teszik ki. Ezen halálokok egyike a hirtelen szívhalál, amely hátterében tulajdonképpen egy ingerületvezetési zavar áll (leggyakrabban), azon belül is az un. kamrafibrilláció. Kamrafibrilláció során a szív un. remegésbe kezd, tehát nem áll le, azonban a remegés során pumpa funkcióját képtelen ellátni, tehát a keringés megáll.

Ezen keringési zavar helyreállításának leghatékonyabb módja a defibrillátor alkalmazása, azonban a legtöbb esetben nem áll rendelkezésre azonnal újraélesztő készülék, így a keringést és légzést pótolni kell. Ennek módját laikus újraélesztésnek nevezzük. Szinoním kifejezései és rövidítései: komplex újraélesztés, Basic Life Support (BLS), cardiopulmonáris resuscitation (CPR), resuscitatio, reanimáció.

Az újraélesztési protokoll a rendelkezésre álló statisztikai adatok, illetve egészségügyi eszközfejlesztés tükrében általában 5 évenként frissül. Legutóbb 2010 decemberében publikálta az Európai Újraélesztési Társaság (European Resuscitation Council - ERC).

Laikus újraélesztés lépései (Basic Life Support - BLS) az ERC 2010 irányelvei alapján

1. Szólítsa meg és ezzel egy időben vállainál rázza meg a sérültet! (Gerinc sérülés esetén soha!)

Ha a sérült reagál az általános betegvizsgálat szabályait kövesse! Ha a sérült NEM reagál:

Hajtsa hátra a sérült fejét a hajas fejbőr találkozásánál és az állánál megfogva. Fülét tegye a sérült orra elé, így hallja a légzőmozgásokat, érzi arcán, illetve szemével figyelje a mellkas mozgását! Ezt a vizsgálatot hármas érzékelésnek hívjuk (érzem, látom, hallom). A vizsgálatot legalább 10 másodpercig végezze. Ha ez idő alatt nincs minimum két légzőmozgás és a segítség kiálltásra nem jött oda senki hívjon haladéktalanul mentőt!

Abban az esetben, ha fennáll a légúti akadály gyanúja (pl. a sérült az étteremben fekszik) keressen légúti akadályt!

Ha segély kiáltására érkezett segítő kérje meg, hogy hívjon mentőt megkezdett újraélesztéshez és kérdezze meg van-e a közelben félautomata defibrillátor.

Ha segély kiáltására NEM érkezett segítő hívjon mentőt! Tájékoztassa a mentőket a szokásos adatokon túl arról, hogy megkezdett újraélesztéshez kér segítséget és kérdezze meg található-e félautomata defibrillátor a közelben.

Két kézfejét ujjainál kulcsolja át, alul lévő tenyerének párnás részét helyezze a mellkas középvonalába, a szegycsont (mellcsont) alsó harmadára kb. a férfi mellbimbókkal egy vonalba.

Ezt követően kezdje el mellkas lenyomását. Kb. a mellkas keresztmetszetének egyharmadáig (ez átlagos férfi esetén 4-5 cm mélységet jelent). A lenyomások üteme 100/perc legyen.

Nincs egyértelmű irányelv, hogy a szájból szájba vagy a szájból orrba lélegeztetés a hatékonyabb. Így mindkettő alkalmazható.

Orrba fúváskor hajtasa a beteg fejét hátra, száját fogja be és ajkaival orrát bekapva fujjon be egy normál légvételnyi (tehát nem erőltetett mennyiségű) levegőt. A befúvást követően arcát fordítsa a sérült mellkasa felé, nézze annak süllyedését, illetve vegyen friss levegőt, majd fújjon be még egyet.

Szájba fújáskor ugyan úgy hátra hajtjuk a fejet, befogjuk a sérült orrát, majd a szájába fújunk. A két befúvás közt itt is fordítsuk fejünket a sérült mellkasa felé.

A 30:2 arányú kompresszió:befúvást addig végezze, míg nem érkeznek meg a mentők/defibrillátor, nem rendeződik a sérült keringése, illetve nem fárad ki.

A lenyomás túl mély, túl felületes, túl gyors, túl lassú. Gyakori és súlyos hiba, ha nem szilárd felületen végezzük (padlózat).

Lélegeztetésnél hiba a túl sok, túl kevés befújás, ha mellé megy, nem megfelelően hátra hajtott fejnél vagy hirtelen befújásnál a gyomorba áramlik a levegő.

Azonban ne felejtsük el, hogy a legnagyobb hibát akkor követjük el, ha el sem kezdjük az újraélesztést, hisz ez esetben lehetőséget sem biztosítunk a keringés rendezésére.

Gerincsérülések

A gerincsérülés súlyos, nem ritkán életveszélyes sérülés, amely komoly odafigyelést igényel a laikus elsősegélynyújtótól is, hisz egyetlen rossz mozdulat jelentősen súlyosbíthatja a bajba jutott állapotát. Az ellátás során értékelni kell a baleseti mechanizmust és a tüneteket is.

A csigolyákból felépülő gerincoszlopunk belső része üreges, ezt gerinccsatornának nevezzük. Ebben futa gerincvelő, amely agyunk és szerveink közt létesít kapcsolatot. Értelemszerűen ennek sérülése komoly problémákat okozhat. Szerencsére a közlekedési sérültek alig 3%-a szenved ilyen jellegű sérülést, azonban az ellátást mindenképp körültekintően kell végezni.

Először tekintsük át milyen baleseti mechanizmus esetén kell gerincsérülésre gyanakodnunk!

A potenciális gerincsérültnek az alábbi célirányos kérdéseket tegyük fel (jegyezzük meg, ezeket valamennyi traumás esetben érdemes megkérdezni):

- Hol érez fájdalmat?
- Végtagjait tudja-e mozgatni?
- Végtagjain érez-e valami szokatlant? Bizsergés, szúró érzés, ügyetlenség stb.
- Érzi-e a lábán az érintést?

- haematóma, duzzanat a gerincen,
- gerincfájdalom,
- végtagok ügyetlenek, érzéketlenek, zsibbadnak, bizseregnek, szúró érzés van bennük,
- vizelés, székelési ingere van a sérültnek,
- bevizelt, székelt a bajba jutott.

A gerincsérült, potenciális (esélyes) gerincsérült ellátásának kulcseleme az un. mozgatási tilalom. Ez azt jelenti, hogy a sérültet lehetőleg nem mozdítjuk!

A biztonság (helyszínbiztosítás, gumikesztyű) megteremtését követően fogjuk meg a sérült fejét, nyugtassuk meg, hívjuk fel a figyelmét, hogy lehetőleg ne mozogjon! Kérdéseinkkel próbáljuk kideríteni a gerincsérülés lehetőségét! Fáj a háta? Érzi a végtagjait? Tudja azokat mozgatni? Stb.

Segítő bevonásával végezzünk teljes betegvizsgálatot! Keressünk egyéb sérüléseket! Óvjuk a környezeti tényezőktől (eső, napsütés stb.) és a kihűléstől. Takarjuk be, használjunk izolációs fóliát.

Ha a sérült eszméletlen, társak bevonásával fordítsa az oldalára, így biztosítva szabad légutakat.

Gerincsérült légútbiztosítása

Gerincsérülés esetén mozgatási tilalom van, azonban az eszméletlen sérült légútbiztosítását valamilyen módon meg kell oldani. Írásunkban ennek lehetőségét ismertetjük.

A mozgatási tilalommal járó sérülések esetén (gerinc-, medence-, súlyos alsó végtag sérülés) a stabil oldalfektetés nem alkalmazható, mivel ez a gerincoszlop, valamint a medence fizikai terhelésével, így annak elmozdulásával járhat.

Ilyen esetben évtizedeken keresztül az Eschamrch-féle műfogást, másnéven áll (alsó állkapocs, alsó állcsont) előre emelést javasolták. A módszer használhatósága azonban az utóbbi időben komoly aggályokat keltett, ennek egyik legfőbb oka, hogy az egészségügyi dolgozók körében is nehézséget okoz szakszerű kivitelezése.

Az alább bemutatott módszer a gerincsérültek légútbiztosításának egy alternatíváját kínálja, amely nyugat-európai országokban már a protokoll részét képezi.

Gerincsérült veszélyzónában

A gerincsérültre teljes mozgatási tilalom érvényes, azaz lehetőség szerint nem szabad megmozdítani, mert ezzel állapotát lényegesen súlyosbíthatjuk. Azonban előfordulhat olyan helyzet, amikor a sérült mozgatása még is szükségessé válik.

Abban az esetben, ha a sérült veszélyben van pl.: gáztérben (szén-monoxid), veszélyes közlekedési útvonalon, borulékony állvány alatt stb. szükségessé válhat a kimenekítése.

A gerinc- (medence-, súlyos alsó végtag) sérültek mozgatására szolgál a tálcafogás.

A tálcafogás alkalmazása, különösen gyakorlattal nem rendelkezők számára komoly kihívást jelenthet, emellett egyre több szakmai érv is ellene szól. Mind ezek ellenére jelen írásban ismertetjük. Nem célunk szakmai viták mérlegelése, véleményezése, azonban a figyelmet felhívjuk, hogy a szakemberek egyre szélesebb körben bírálják a módszer használhatóságát.

Bukóssiak levétele

A bukósisak jelentősen növeli a nyaki gerincsérülés lehetőségét, amely esetben mozgatási tilalom érvényes. Bizonyos esetekben azonban még is indokolt lehet a sisak levétele.

A motoros vagy bármilyen sisakot viselt sérült ellátásának első lépése (a helyszínbiztosítást követően) a fej rögzítése. Ezt követően nyugtassuk meg a sérültet, hívjuk fel a figyelmét, hogy lehetőleg ne mozogjon. Tegyünk fel célirányos kérdéseket a gerincsérüléssel kapcsolatban (Fáj a háta? Tudja mozgatni lábait? stb.), majd segítő bevonásával végezzünk teljes betegvizsgálatot.

Mivel a sisak levétele során nagy eséllyel megmozdítjuk a nyakat ezért azt lehetőleg NE vegyük le!

- eszméletlen a sérült, akinek légutat kell biztosítani,
- hányingere van, hányt,
- fejsérülése (vérzése) van.

Mivel a sisak levétele gyakorlatot igényel, továbbá a modernebb sisakok nagymértékű rögzülést biztosítanak a fejhez (amely levételkor biztosan megmozdul a nyakcsigolya), valamint a bajba jutott fejtartása a valós helyzetekben a legkevésbé sem merőleges a talajra (ahogy azt az elsősegély tanfolyamokon gyakorolják), így a sisak levételének javaslata jelentősen szűkült.

1. A sérült eszméletlen és másképp (pl. a sisak elülső részének felhajtásával) nem megoldható a légútbiztosítás.

Defibrillátor használata

A sikeres újraélesztés egyik kulcseleme a defibrillátor használata. Szerencsére hazánkban is egyre szélesebb körben terjed el a laikusok által is használható félautomata defibrillátor.

Abban az esetben, ha rendelkezésre áll félautomata defibrillátor nyissa fel annak fedelét, majd kövesse a hangutasításokat. Régebbi típusokat be is kellett kapcsolni, ilyennel már nem nagyon találkozni.

Az elektródákat csupasz bőrfelületre kell helyezni! Egyiket a jobb kulcscsont alá, másikat a bal alsó-oldalsó bordaívre.

A ritmusanalízis során ellenőrzi a szívműködést, ha kamrafibrillációt érzékel javasolja a sokkot. Egyes készülékek érzékelik, ha rossz helyre helyeztük az elektródát, ez esetben utasítást ad, hogy ellenőrizzük az elektródák helyzetét.

A készülékek az analízis során azt mondják, hogy ne nyúljunk a beteghez. Új irányelvek alapján azonban a ritmusanalízis alatt is folytatható a mellkas-kompresszió.

A sokkolás előtt győződjünk meg, hogy senki nem ér a beteghez. A készülék által leadott elektromos áram a sérülttel kontaktusban lévő személynél ritmuszavart válthat ki.

A sokk után azonnal folytassuk a mellkas-kompressziót. Az új irányelvek kihangsúlyozzák, hogy a mellkas-kompressziót a lehető legrövidebb ideig szüneteltessük csak!

A készülék a leadott sokk után két perc újraélesztést javasol. Kettő perc elteltével hangutasításban tájékoztat, hogy ritmusanalízist végez, majd ismét javasolhatja a sokkot.

A régebbi protokollu készülékek egymás után három sokkot adnak le. Ez esetben is a készülék utasításait kövessük, ne szakítsuk meg azt.

Az elektródákat NE vegyük le a sérültről! Maradjon rajta a mentők kiérkezéséig!

Ájulás

Az ájulás leggyakrabban az agy átmeneti vérellátási zavarára vezethető vissza, egy rövid ideig tartó eszméletvesztésnek tekinthető.

Rövid ideig tartó eszméletvesztés, amelynek hátterében az esetek többségében az agy átmeneti vérellátási zavara áll. A kiváltó ok az egészen egyszerűtől a súlyos elváltozásig sok minden lehet. Pl.: ijedség, undor, sokáig egyhelyben állás, meleg, nem szellőző helyiség, oxigénhiány, éhezés, terhesség kezdetei jelei, lassú vérvesztés (belső vérzés), vérszegénység stb.

Tünet : - sápadt bőr, - gyengeség, szédülés, émelgyés, - imbolygás, összeesés.

1. Teremtsük meg a biztonságot!
2. Fektesse le a beteget!
3. Emelje fel a beteg lábait ún. sokkfektetés!
4. Jutassa friss levegőhöz, szellőztessen, lazítsa meg ruházatát!
5. Ha 1-2 perc alatt nem rendeződik keressen sérüléseket, majd biztosítson szabad légutat!
6. Ha a sérült állapota rendeződött, keressen sérüléseket, további 5-10 percig hagyja fekve.
7. Szükség esetén hívjon mentőt!

Az ájulás kezdeti tünetei esetén (szédülés, émelygés, gyengeség) üljön vagy feküdjön le. Egyhelyben álláskor mozgassa lábait, így fokozza a vérkeringést.

Eszméletlenség

Az eszméletvesztés olykor néhány pillanat alatt bekövetkezhet, súlyossága különböző mértékű lehet, azonban mindig komoly odafigyelést igényel. Az eszméletlenség során az agy normális működése zavart szenved, megfelelő ellátás hiányába a sérült állapota akár életveszélyessé is válhat, legrosszabb esetben fulladás következhet be.

Egyes esetekben az eszméletvesztést panaszok előzik meg, míg más esetekben pillanatszerűen jelentkezik. Az agy működési zavara miatt a szervezet védekező mechanizmusai nem vagy csak csökkentett mértékben működnek, így például az összeesés következtében akár súlyos sérüléseket is szenvedhet. Ezért fontos, hogy a gyengeségre, ájulás közeli érzésre, szédülésre panaszkodó személyt mielőbb fektessük le, hogy óvjuk az össze esésből adódó esetleges sérülésektől. Az eszméletlen ember az őt ért ingerekre (pl. megrázás, megszólítás) általában nem reagál, izomzata elernyedt. Bizonyos esetekben enyhe reakciókat láthatunk.

Az eszméletvesztés sok mindenre visszavezethető, a leggyakoribb okok közé az alábbiak tartoznak:

- fejet ért ütés
- mérgezés (alkohol, gyógyszer, gáz, kábítószer stb.)
- elégtelen légzés
- keringési zavar
- görcsroham

Az eszméletlen beteg reflexei, ahogy már említettük teljesen vagy részlegesen hiányoznak. Ennek megfelelően a garatreflex is hibásan működik vagy működhet, amelynek következtében nyál vagy egyéb légúti akadály, akár a nyelv hátra csúszása miatt maga a nyelv is fulladást okozhat.

Az eszméletlenség okának kiderítése egészségügyi feladat, még, ha ismert is az ok, gyakran gyógyszeres vagy kórházi kezelést igényelhet, így a laikus segélynyújtó legfontosabb feladata a légútbiztosítás.A légútbiztosítás leghatékonyabb módja az ún. stabil oldalfektetés, amely során a sérültet olyan pozícióba helyezzük, amelyben a legkisebb az esély, hogy légúti elzáródás következzen be. A mozgatás azonban néhány esetben nem javasolt, így gerinc- és/vagy medencesérülés, nyílt hasi sérülés, illetve súlyos lábsérülés esetén. Ez esetben az Esmarch-féle műfogás, vagy a sérült oldal oldalára fordítása alkalmazható, utóbbi esetben több segélynyújtó, lehetőleg a gerinc mozgatása nélkül végzi el a beavatkozást.

1. A sérült csípője mellé térdelünk. Hozzánk közelebbi kezét behajlítjuk úgy, hogy teste és felkarja, valamint felkarja és alkarja közel derékszöget zárjon be, azaz a váll ás a könyök ízület derékszögben van.

2. Távolabbi kezének kézfejét közelebbi arc felére helyezzük, tenyere kifelé. Az arcra illesztett kezet innentől kezdve végig fogni kell, ha elengedjük elmozdul.

4. Távolabbi, felhúzott térdét magunk felé húzva oldalra billentjük a sérültet. Ügyeljünk, hogy az átfordításkor az arca ne sérüljön meg!

5. Földön lévő tenyerét arca alatt megigazítjuk, fejét enyhén hátra szegjük, száját úgy pozicionáljuk, hogy a szájüregben lévő anyagok (nyál, vér, hányadé) kifelé folyjon.

6. Felül lévő lábát csípőben és térdben behajlítjuk, közel derékszögben, így teste stabillá vállik.

A légútbiztosítást követően a sérültet óvjuk a kihűléstől! Takarjuk be, közterületen használjunk izolációs fóliát, ha van. Ezt követően haladéktalanul hívjunk mentőt!

A fejet ért közvetlen ütés, illetve a testet ért egyéb behatások következménye, amely az egyik leggyakoribb traumás kórképek közé tartozik. Az esetek többségében rövidebb-hosszabb idő elteltével rendeződik, de ritkán, súlyos, életveszélyes állapot is kialakulhat.

A fejet ért ütés (pl. elesés, rúgás, labdával megdobás stb.), illetve a testet ért fizikai behatások (pl. elesés, elcsúszás, leesés stb.) következménye. A problémát a koponyacsontnak ütköző agyállomány, illetve az agyállomány sérüléséből származó vérzés jelenti. Az itt keletkező vérzés nem tud távozni a koponyaüregből, így nyomást gyakorol a puha agyállományra. Következménye függ az ütés erősségétől, a kiterjedés nagyságától, illetve, hogy mely agyterületet érte az ütés, illetve mely agyterületen alakul ki a duzzanat általi nyomás.

Tünetek: - fejfájás, émelygés, szédülés, - hányinger, hányás, - emlékezetkiesés, memóriazavar, - rövidebb idejű eszméletvesztés, - görcsroham.

1. Teremtse meg a biztonságot!
2. Nyugtassa meg a sérültet!
3. Fektesse le! Fejét és felső testét enyhén emelje meg!
4. Kövesse figyelemmel állapotát!
5. Szükség esetén hívjon mentőt!
6. Eszméletlen sérültnek biztosítson légutat stabil oldalfektetéssel!

A vérző sérülések legegyszerűbb ellátása

A vérzések hagyományos felosztásánál leírtak ugyan egyszerűnek tűnnek a gyakorlat azonban még is azt mutatja, hogy az ellátások során a segélynyújtók gyakran nehézségekbe ütköznek. Egy artériás nyomópont elnyomása bizony gyakorlatot igényel, nem beszélve arról, ha az ellátóra a helyzet még pszichés terhet is hárít. Ezért szükségesnek látjuk olyan irányelvek megfogalmazását, amelyek kivitelezése rendkívül egyszerű, a sérült állapotán nem rontunk, illetve azt javítjuk.

A vérzés intenzitását könnyű megállapítani, ez alapján beszélhetünk enyhe - kis intenzitású, gyenge -, illetve erős - nagy intenzitású - vérzésről. A gyenge vérzéssel járó sebeket fertőtlenítjük, majd a sérülésre steril mull-lapot vagy ragtapaszt helyezünk. Az erős vérzés esetén steril mull-lapot, vagy minél tisztább anyagot nyomunk a sebbe, s a vérzés intenzitásának csökkenéséig, illetve a mentők megérkezéséig nyomást gyakorlunk arra. Ne feledkezzünk meg a gumikesztyű használatáról. A sérültet fektessük le, enyhébb esetben ültessük le, a sérült testrészt lehetőleg emeljük szív fölé.

Mint minden vérzéssel járó sérülésnél itt is keressük a kivérzéses sokk jeleit, ha a mull-lap, vagy egyéb anyag átvérzett helyezzünk rá másikat.

A fedő-, nyomó- és sapkakötés elkészítése gyakorlatot igényel. Vészhelyzetben ezek alkalmazása bizony időigényes, gyakorlati kivitelezés nehézségei növelhetik az ellátóra nehezedő stresszhatást. Ezek alternatívájaként mérlegelhetjük a hálós kötözők használatát. Ezek különböző méretben kaphatók, csomagolástól függően hosszuk 3-25 méter közötti. Használatukkor levágjuk a szükséges méretet, majd a fertőtlenített és mull-lappal fedett sebre helyezzük. Hálós tulajdonságuknak köszönhetően a mull-lapot rögzítik, illetve megfelelő szellőzést biztosítanak a bőrfelületnek. Hálós kötözők azonban a hagyományos kötéshez viszonyítva enyhébb nyomóhatást gyakorolnak.

Vérző sérülések ellátása

Vérző sérüléssel feltehetően már mindenki találkozott. Kérdés, vajon mennyire volt szakszerű az ellátás? Ön tudná mit kell tenni? Cikkünk a leggyakoribb vérzések általános ellátásával foglalkozik.

A vérzéseket hagyományos a felosztás szerint három típusra osztjuk: hajszáleres, vénás és artériás.

A hajszáleres, más néven kapillárisvérzés gyenge intenzitású, nem ritkán csupán kisebb cseppekben jelentkezik a sérült bőrfelületen. Az ellátás első lépéseként, ha szükséges tisztítsuk meg a bőrfelületet. A tisztításhoz használt vízzel körültekintően bánjunk, mivel a víz akadályozza a véralvadást, ezáltal növeli a vérzés intenzitását. Ennek megfelelően a vízzel való öblítés csak szennyezett bőrfelületnél javasolt, és természetesen ez esetben is csak kis mennyiséggel. Példaként említjük a horzsolásos sérüléseket, amikor indokolt lehet a víz használata. A kórokozók elleni védelmet fertőtlenítéssel biztosítsuk, legalkalmasabb a kiskereskedelmi forgalomban kapható Betadine. Ez minimális allergizáló hatással bír és közvetlenül a sebbe is kerülhet. Az egyéb fertőtlenítőszereknél pl. etilalkohol, műtéti kézfertőtlenítő ne felejtsük el, hogy nem kerülhetnek közvetlenül a sebbe, ezek kizárólag a seb környékének fertőtlenítésére szolgálnak. Jelentősebb allergizáló hatása miatt a korábban széles körben használt jódtinktúrát nem javasoljuk.

A fertőtlenítést követően a sebet fedjük steril mull-lappal, majd azt rögzítsük mullpólyával vagy tapasszal. Az így készült kötést fedőkötésnek nevezzük.

A vénás (visszeres, gyűjtőeres) vérzés intenzitása már lehet erősebb, a vér színe rendszerint sötétpiros. Az ellátás első lépéseként nyugtassuk meg a sérültet, ültessük vagy fektessük le, a sérült testrészt remélhetőleg emeljük a szív fölé. A gumikesztyű használatáról itt se feledkezzünk meg! Ha szükséges tisztítsuk ki a sebet, majd fertőtlenítsük. Helyezzünk steril mull-lapot a sebre, majd mullpólyával rögzítsük. Néhány pólyamenet után a pólyát tekerjük meg a seb felett, az itt elszűkülő pólyatekercs nyomást gyakorol a sebre, így csökkenti a vérzést. Ügyeljünk arra, hogy az így készített nyomókötés ne legyen túl szoros, ne akadályozza a keringést.

Artériás (ütőeres, verőeres) vérzés tipikus jellemzője az élénkpiros, lüktető sugárban távozó vérzés. A sérült megnyugtatása, nyugalomba helyezése - lefektet, leültet - és a sérült testrész szív fölé emelése mellett célszerű az artériás nyomópontok elnyomása. Abban az esetben, ha az artériás nyomópontot sikerült elnyomjuk a lüktető vérzésnek meg kell szűnnie, a mellé társuló vénás vérzés azonban nem feltétlenül szűnik meg. A sebbe azonnal helyezzünk lehetőleg steril mull-lapot, mély seb esetében indokolt lehet egy mullgombóc/mulltampon készítése, amit a sebbe nyomunk. A tamponálást, illetve a mull-lapot mullpólyával rögzítsük, úgy, hogy a kötés, nyomást gyakoroljon a sérült területre, ez az artériás nyomókötés. Az artériás vérzésnél a fertőtlenítés háttérbe szorul, az elsődleges a sebre gyakorolt mielőbbi nyomás kialakítása.

Bármilyen vérzésről is beszéljünk, ha a kötés átvérzett semmiképp se távolítsuk el, inkább helyezzünk rá újabb réteget. Egyik vérzéstípusnál se alkalmazzunk soha szorítókötést, mert azzal nem csökkentjük a vérzés intenzitását, illetve további sérüléseket okozhatunk. Szorítókötés csak végtagamputáció esetén alkalmazandó.

A vérző betegnél keressük a kivérzéses sokk jeleit! Erre utalhat a szédülés, gyengeség, sápadt bőr és a hideg veríték. Amennyiben, ezen tüneteket észleljük fektessük le a sérültet és lábait emeljük fel, hogy az agy vérellátását fokozzuk. Az így kialakított testhelyzet a sokkfektetés.

Fejvérzések

A fejvérzések nem ritkán ijesztő kinézetűek, a sérülés általában bő vérzéssel jár. Itt ismertetjük a fül, orr és szájüregi vérzéseket is, illetve azok ellátását.

Fejvérzés

A fejbőr hajszálerekben gazdag, így a fejvérzéssel járó sérüléseket gyakran bő vérzés kísér, amely rémisztő lehet mind a sérült, mind a segélynyújtó számára. A helyszín-, illetve saját biztonságunk (gumikesztyű) megteremtését kövtően verbálisan nyugtassuk meg a sérültet, ültessük vagy fektessük le.

- fájdalom,
- különböző intenzítású vérzés,
- koponyadeformitás,
- szédülés,
- hányinger, hányás,
- rövid vagy hasszabb idejű eszméletvesztés.

A sérülés helyére nyomjuk steril mull-lapot vagy egyéb kötszert, ha a vérzés csillapodott fertőtlenítsük a sebet, majd készítsük sapkakötést vagy használjunk hálós kötözőt. A sebellátás szabályainak megfelelően az átvérzett kötést ne távolítsuk el, arra helyezzünk újabbat.

- vegyen fel gumikesztyűt,
- nyugalomba helyezés, kommunikáció,
- fertőlenítés,
- sapkakötés vagy hálós kötöző használata,
- sérült állapotának nyomon követése.

A fülvérzés leggyakoribb oka a dobhártya, illetve a hallójárat sérülése, többnyire a fület ért mechanikai hatás eredményeként. Dobhártyasérülést okozhat a fültisztító, a vízbe esés/ugrás, robbanás stb. Szerencsére ritkább, de súlyos, életveszélyes sérülés a koponyatörés, ami szintén fülvérzéssel járhat.

- fájdalom,
- hallásvesztés,
- folyamatos vérzés a fülből,
- eszméletvesztés.

ha a dobhártya, hallójárat sérült meg - tehát nem koponyatörés áll fenn - nyugtassuk meg, helyezzük kényelembe a sérültet. Steril kötszerrel fedjük a fülét, fejét döntsük annyira oldalra, hogy a vér kifelé, ne befelé távozzon.

Az orrvérzés számtalan okra vezethető vissza, ezek közül a leggyakoribb a sok orrfújást kísérő orrnyálkahártya kiszáradás. Emelett eredményezheti orrpolip, magas vérnyomás, illetve traumás sérülés pl. orrcsonttörés, súlyosabb esetben koponyatörés.

- vérzés az orrból,
- fájdalom,
- fejfájás
- hányinger, hányás,
- szédülés,
- eszméletvesztés.

- vegyen fel gumikesztyűt,
- nyugalomba helyezés, kommunikáció,
- fejet hajtsa enyhén előre,
- óvatosan fogja be az orrcimpákat (erős fájdalom pl. orrcsonttörés esetén ez elhagyható),
- ha a vérzés 10 perc elteltével sem csökken hívjon mentőt!

Az ellátás során a sérült kerülje a beszédet, az orrszívást, a nyelést és a köhögést, lehetőleg a száján át lélegezzen.

A szájüregi vérzések elsődleges oka a szájüregben található szervek mechanikai sérülése. Elsősorban a nyelv, illetve a fogsérülések gyakoriak, azonban az is előfordulhat, hogy a vérzés a nyelő- vagy a légcsőből származik. Ez utóbbi okokkal itt most nem foglalkozunk.

- vegyen fel gumikesztyűt,
- nyugalomba helyezés (leültetés), kommunikáció,
- enyhén hajtsa előre a sérült fejét, a vér kifelé távozzon,
- törekedjünk arra, hogy ne nyelje le, ne lélegezze be a távozó vért,
- a sérülés helyére helyezzünk mull-lapot, gyakoroljunk rá nyomást.

A szájüregi vérzések fertőtlenítése másodlagos, a termelődő nyál hamar hígitja a fertőlenítőt, másrészt a szájüreg számtalan kórokozót tartalmazhat eredetileg is, harmadrészta fertőtlenítő lenyelés nem szerencsés.

Abban az esetben, ha gyökeres fogkitörés történt a fogat megpróbálhatjuk vissza helyezni a helyére, ez leírva furcsán hangzik, de a gyakorlatban sokszor könnyen kivitelezhető. Ha nem tudjuk megoldani helyezzük tejbe és úgy szállítsuk a fogászatra.

Mütétek, elsősorban mandulaműtét után jelentkező vérzés azonnali mentőhívást igényel!

A medencét alkotó csontok sérülése súlyos, életveszélyes állapotnak tekinthető. Részben azért, mert ezek védik a kismedencei szerveket, másrészt azért, mert bő vérellátású területek. Mivel jelentős szerepet töltenek be a járásban, ezért a gyógyulás hosszú ágyhoz kötöttséget jelent.

A medenceöv a medencecsont és a keresztcsont összenövéséből alakult ki. Előbbi három csont, a csípőcsont, a szeméremcsont és az ülőcsont csontos összenövéséből, míg utóbbi 5 csigolya összenövéséből alakult ki.

A medencesérültek többsége közlekedési baleset áldozata, emellett a magasból eseteknél is előfordul. Gázolt, motoros, autóból kirepült, de az autó első ülésén ülőknél is bekövetkezhet. Általános tünetei:

- erőteljes fájdalom,
- mozgásra jelentkező fájdalom,
- alsó végtag mozgásképtelensége,
- mozgáskorlátozottság,
- kivérzéses sokk jelei.

A helyszínbiztosítást és gumikesztyű felvételét követően fogjuk meg a sérült fejét, figyelmeztessük, hogy lehetőleg ne mozogjon. Teljes mozgatási tilalom van. Keressünk további sérüléseket, a lábakat, medencét oldalról támasszuk meg (párna, ruhák stb.), majd takarjuk be a sérültet. Keressük a kihűlés és a kivérzéses sokk jeleit. Utóbbi esetben a sérülés jellegéből adódóan a sokkfektetés nem alkalmazható! Eszméletlen sérültnek áll előre emeléssel biztosítsunk légutat.

Ha a sérült veszélyben van több ellátó bevonásával tálcafogással helyezzék biztonságba!

Koponyasérülés

A koponyacsontok elsődleges feladata az agy védelme. Ennek megfelelően sérülésük nem ritkán súlyos, életveszélyes.

A koponyacsontok elsődleges feladata az agy védelme, ennek megfelelően nem meglepő, hogy sérülésük, törésük komolyan kezelendő, ezek súlyos, nem ritkán életveszélyes sérülések. A fej helyzete, súlya, illetve a koponyacsontok vastagsága miatt gyakorlatilag már egy kisebb ütés okozhat komolyabb sérülést.

Koponyasérülésre gondolhatunk, ha a sérült beütötte a fejét, lépcsőn esett el, autóbalesetes, magasból esett vagy gázolt. Nem ritka a koponyasérülés sportoláskor, illetve csecsemő- és kisgyermekkorban. Ez utóbbi életkorban sajnos a vezető halálokok szerepel ez a sérüléstípus.

- koponyadeformitás, dudor,
- fülvérzés,
- orrvérzés,
- garatcsorgás,
- pápaszem haematóma,
- rövid ideig tartó eszméletvesztés,
- fejfájás,
- hányinger, hányás,
- görcsroham,
- tartós eszméletlenség.

Garatcsorgás a koponyaalapi törésnél fordulhat elő, ez esetben a garaton vér csorog a nyelőcsőbe. Pápaszem haematóma esetén az egyik, vagy mindkét szem körül figyelhető meg kékes elváltozás, vérömleny, bizonyos esetekben akár a szemben is megfigyelhetünk bevérzéseket.

A koponyasérülés nem ritkán potenciális gerincsérüléssel társul (magasból esés, gázolás, autóbaleset) ezért lehetőleg azonnal fogjuk meg a sérült fejét, hogy a nyakcsigolyák mozgását minimalizáljuk.

Külső tünetek nélkül minden fejsérült fejét tapintsuk át. Keressünk dudorokat, deformitásokat. Érdemes megtekinteni a potenciális fejsérült fülét, orrát, nincs-e vérzésre utaló jel.

A koponyasérültet ültessük vagy fektessük le, feje mindenképp a szíve fölött legyen. A vérzéseket töröljük le, helyezzünk rájuk mull-lapot. Megfontolandó a vérzéscsillapítás, pl. az orrcimpák befogása, mert, ha a vér távozásának gátat szabunk növekedhet a koponyaűri nyomás, amely súlyosbíthatja a sérült állapotát.

Fenti elvek érvényesülnek az eszméletlen koponya sérült ellátásánál is. Ha füle vérzik, az nézzen lefelé (stabil oldalfektetés), hogy a vér távozzon, arcvérzés esetén hasára fektessük, fejét polcoljuk alá, hogy a vér távozhasson. Ha a koponyasérülés mellett egyéb sérülések is vannak, vagy feltételezhetők (pl. nyakcsigolya) ne alkalmazzunk stabil oldalfektetést. Vagy az áll előre emelés (Eschmark-féle műfogás) vagy az újabban népszerűbb oldalra fordítást alkalmazzuk. Utóbbi esetben a sérültet 2-3 segélynyújtó összehangolt mozdítással oldalára fordítja, majd ebben a testhelyzetben tarták. A fordításnál ügyelni kell, hogy a sérült gerince, nyaka ne mozduljon meg!

A biztonság megteremtése (helyszínbiztosítás, gumikesztyű) fogja meg a sérült fejét, mérlegelje a sérülési mechanizmus okozhatott-e nyaki gerincsérülést. Nyugtassa meg a sérültet, kérdezze ki állapotáról, szükség esetén társ bevonásával végezzenek teljes betegvizsgálatot. Ha a sérült magánál van fektesse le (ha idáig ült, állt). Hívjon mentőt! Kezdje el a sérülések ellátását, óvja a kihűléstől.

Ha a sérült eszméletlen egyéb kizáró ok hiányában biztosítson légutat stabil oldalfektetéssel.

Ha vérzése van a, ne akadályozza a vér távozását. Vérző fül lefelé legyen, orrvérzés esetén a fejét fordítsa lefelé, támassza meg párnával, ruhaneművel. Ellenőrizze percenként légzését!

A mellkas-sérülés súlyos, nem ritkán életveszélyes állapotnak tekintendő, hisz a sérülés során keletkező csontvégek könnyen megsérthetik a szívet és a tüdőt.

A mellüregünkben található szervek (tüdő, szív) védelmét a mellkas biztosítja, de a légzőmozgások tekintetében is nélkülözhetetlen. Az emberi mellkas 12 pár bordából épül fel, ezek közül 7 pár az un. valódi bordák melyek közvetlenül, porcos összenövéssel csatlakoznak a szegycsonthoz. Három pár, un. álbordánk egyetlen porcnyúlvánnyal kapcsolódik a mellcsonthoz (szegycsont), míg a 2 pár lengőborda egyáltalán nem nő hozzá. Míg elől a bordák a szegycsonthoz nőttek, hátul a gerincoszlophoz csatlakoznak ízesüléssel.

A mellkas-sérülés súlyos, nem ritkán életveszélyes állapotnak tekintendő, hisz a sérülés során keletkező csontvégek könnyen megsérthetik az említett belső szerveket. A leggyakoribb mellkas traumák a gépkocsi balesetesek közül kerülnek ki, de a gázoltak, egyéb mechanikai hatással érintkező személyek is szenvedhetnek ilyen jellegű sérülést.

Mellkas-sérülésre utalhat:

- nehezített légzés,
- belégzésre fokozódó, szúró mellkasi fájdalom,
- a nehezített légzés miatt a sérült nyugtalan, türelmetlen,
- deformitások a bordán/bordákon,
- kíméletes mellkas nyomkodásra jelentkező fájdalom, rugalmatlanság,
- fájdalom a sérülés helyén,
- sápadt, nyirkos bőr,
- súlyosabb esetben habos vér ürül légzéskor,
- nyílt sérülés esetén váladékozás, vérzés a seb környékén.

Elsősegély

Az ellátás célja a sérült nyugalomba helyezése, pozícionáljuk olyan testhelyzetbe, amely a legkényelmesebb számára. Ez leggyakrabban az un. félülő helyzet. Ez esetben a felsőtest kb. 45 fokban hanyatt dől, lábak térdben behajlítva. Lazítsunk a sérült ruházatán, ha szükséges segítsünk más testhelyzet kialakításában, hívjunk mentőt, figyeljük légzését.

Eszméletlen mellkas-sérült légútbiztosítására nincs egyértelműen elfogadott irányelv. A hanyatt fekvő, áll előre emeléses (Eschmark-féle műfogás) légútbiztosítás a mellkas feszülése miatt ellen javalt. Ha a sérült oldalára fordítjuk (stabil oldalfektetés) a csontvégek belső sérülést okozhatnak, ha az ép oldalra, akkor a sérült rész akadályozhatja a normál légzést. Leírtak alapján egyértelműen elfogadott pozícionálást nem áll módunkban javasolni.

Ficam és rándulás

A ficam és a rándulás a leggyakoribb sportbalesetek közé tartozik, de egy rossz mozdulat is lehet okozójuk. A szakszerű laikus segítség jelentősen csökkentheti a fájdalmat és segítheti a gyors gyógyulást.

Testünk mozgatható csontkapcsolatai, az ízületek elengedhetetlen szerepet töltenek be mozgásunkban. Az ízületek két csont találkozásánál találhatók. A két csont találkozását az ízületi, valamint az ínszalagok tartják össze. Előbbiek közvetlenül a két csont találkozásához rögzülnek, míg az inak az egyik csonthoz tapadó izomköteget rögzítik a másik csonthoz. Az ízületi szalagon belül található az ízületi tok, amely biztosítja, hogy az ízületi nedv ne tudjon távozni, így biztosítsa a csontok kopásmentes mozgását. A találkozó csontvégek felszínét ún. üvegporc fedi, amely szervezetünk egyik legkeményebb szövettípusa. A két csont egyik vége az ízületi fejet, míg a másik csont vége az ízületi vápát képezi, e két képződmény tökéletesen illeszkedik egymáshoz, így biztosítva az elmozdulást. (Kép: sxc.hu)

Ficam és rándulás

Ficam és rándulás esetén az ízületek sérülnek meg.

Rándulás esetében a két csontvég kimozdul helyéről, az ízületi tok és szalag megnyúlik, nagyobb erőbehatás következtében el is szakadhatnak, azonban az erőbehatás végén az ízületi felszínek (fej és vápa) a helyén marad.

Ficam esetén az erőbehatás végén a csontvégek (ízületi felszín) az ízületi vápából kimozdulva, rendellenes pozícióban maradnak.

Könnyen belátható, hogy a két sérülés közül a rándulás tekinthető enyhébbnek, azonban ennek súlyossága is eltérő lehet. Legenyhébb esetben az ízületi szalagok csupán megnyúlnak, kissé komolyabb sérülés, ha részlegesen szakadnak, míg súlyosabb esetben teljesen elszakadnak. Emellett jelentkezhet izom- és csontsérülés is. A rándulást többségében erős fájdalom, duzzanat, vérömleny kíséri.

Ficam esetén az ízületi tok és szalag súlyosabban sérül, ennek megfelelően a fájdalom is erősebb lehet.

Rándulás és ficam ellátása

A laikus segélynyújtónak nem feltétlenül feladata megállapítani, hogy rándulásról, ficamról vagy akár törésről van szó, ezt nem ritkán az egészségügyi dolgozók is csak Röntgen-felvétel alapján állapítják meg. Ennek megfelelően a rándulás, a ficam és a törés ellátása hasonló elveken alapszik. Ezek pedig a következők:

- lehetőleg ne mozgassuk feleslegesen az érintett testrészt,
- próbáljuk kíméletesen módon rögzíteni,
- karsérülés esetén háromszögletű kendővel,
- lábsérülés esetén helyezzük nyugalomba a sérültet, a mozgatást bízzuk a mentőkre!

- Ne próbáljuk meg a deformitást (pl. ficam) visszailleszteni!
- Ne rögzítsük szilárd felülethez (pl. faág, vasrúd) a sérült testrészt!

A csontvégek kopása, illetve bizonyos betegségek némely esetben nem kevés ficamot okozhatnak. Ezek helyretételében a sérült kis idővel akár gyakorlatot is szerezhet, azonban önkényesen soha ne próbáljuk a ficamot visszahelyezni, mert további, nem ritkán súlyos sérülést okozhatunk.

Karsérülések ellátása

A karsérülések az egyik leggyakoribb sport balesetek közé tartoznak, nem ritkák gyermek korban, de az idősek körében sem.

A felső függesztőövet alkotó csontok közé tartozik a kulcscsont, amelynek egyik vége a szegycsonthoz ízesül, míg másik vége a vállízület része. A lapocka egy jellegzetes, háromszögletű csont, oldalsó felső szögleténél ízesül a felkarcsonttal. A felkar alkotója a felkarcsont, míg az alkar alkotója az orsó és a singcsont. Előbbi az alkar hüvelykujj felőli oldalán, míg utóbbi az alkar kisujj felőli részén, helyezkedik el. A két alkarcsontot egy kötőszövetes membrán rögzíti egymáshoz. A kéz három részre: kéztő, kézközép és ujjakra tagolódik. A kéztövet nyolc darab kéztőcsont alkotja, ezek két sorba rendeződve helyezkednek el. A kézközép felépítésében öt rövid, ún. kézközépcsont vesz részt. Az ujjak ujjperccsontokból épülnek fel, hüvelykujjunk kettő, többi ujjunk három-három ujjperccsontból.

Karsérülések

Nem ritka a kulcscsont, valamelyik alkarcsont, illetve az ujjpercek törése sem, míg ficam tekintetében a váll, illetve a könyök ficam a leggyakoribb. Akár rándulásról, akár ficamról, akár törésről beszélünk a tünetek hasonlóak lesznek, fájdalom, duzzanat, mozgás korlátozottság, időnként látható, tapintható deformitás.

Elsősegély

Az ellátás mindhárom esetben megegyezik. A kart körültekintően rögzítsük, lehetőleg háromszögletű kendővel. A kendő (háromszög) átfogójával szemközti sarkára kössünk csomót. Ezt óvatosan helyezzük a könyökhöz, majd a kendő két végét kössük össze a nyak hátsó részén. Ügyeljünk arra, hogy a kendő a teljes alkart és kezet fedje, így a könyöktől az ujjak végéig. A kéz enyhén emelt helyzetbe legyen, ne párhuzamosan a talajjal.

Ha a sérülés következtében ez a pozícionálás nem kivitelezhető, fáj a sérültnek vagy erőltetni kell, ne erőltessük! Ha szükséges a kart kössük egy másik kendővel a testhez, vagy helyezzünk a kar és a felsőtest közé pulóvert, egyéb ruhaneműt.

Soha ne használjunk a kar rögzítéséhez szilárd tárgyat, így faágat, vascsövet stb. Ezzel súlyosbíthatjuk a sérülést.

Kifejezetten végtagsérülések ellátására szolgálnak a flexibilis rögzítők.

Az égések a leggyakoribb háztartási balesetek közé tartoznak. Hatékony ellátásuk nemcsak a sérülés súlyosságát csökkenti, hanem a gyógyulási időt rövidíti, továbbá az esztétikus hegesedést is segíti.

Égést okozhat közvetlenül a forró tárggyal, folyadékkal, gőzzel, gázzal történő érintkezés, de a súrlódás, illetve az UV-, és radioaktívsugárzás is.

Az égési sérülések egyik legelterjedtebb osztályozása az érintett bőrfelület mélysége alapján történik. Elsőfokú égés csak a bőr legfelső rétegét érinti, az ún. hámréteget. A bőr pirossá, feszessé válik, emellett fájdalmas.

A másodfokú égésnél a kültakaró második rétege, az irha is érintett. Jellegzetes kísérő jegyei a hólyagok megjelenése. Harmadfokú égésnél bőrünk legalsó rétege, a bőralja is sérül. A sebfelület piszkos szürke, sárgás. A negyedfokú, legsúlyosabb égésnél a bőr szövetei és a mélyebben található képletek elszenesednek. Egyes szakirodalmakban ettől némiképp eltérő csoportosítással is találkozni.

Az égési sérülések nagyságát az ún. kilences-szabállyal jellemzik. Ennek értelmében a testfelületet 9%-okra osztják, így a fej 9%, egyik kar (kézfej, alkar, felkar) 9%, elülső test (mellkas és has) 2x9=18%, hát 2x9=18%, egyik comb 9%, lábszár és lábfej együtt 9%. A nyakat és/vagy a nemi szerv környékét szokás 1%-nak tekinteni.

A kiterjedés egyszerű kiszámítására a sérült tenyerét veszük alapul, ezt 1%-nak tekintjük.

A biztonság megteremtése után az ellátás első lépése a beteggel történő kommunikáció és nyugalomba helyezés, majd a sérült bőrfelület hidegvizes hűtése. A meleg, forró ruhákat lehetőleg távolítsuk el, azonban a bőrbe égett ruhaneműt ne! Ha a ruházat nem eltávolítható azzal együtt végezzük a hűtést.

Hűtés céljára legalkalmasabb a csapvíz, a természetes vizek - patak, tó stb. - növelhetik a fertőzés esélyét. A hidegvizes hűtést körültekintő ideig végezzük. Sok szakirodalom 15-20 percet javasol, itt azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a hűtés időtartamát több tényező is befolyásolja pl.: víz hőmérséklete, érintett testfelület, illetve a sérült felület nagysága stb. A kézfejet feltehetően hosszabb ideig lehet károsodás nélkül hűteni, mint mondjuk a mellkast. A hűtéssel csökkentjük a sérülés mélységét, csillapítjuk a fájdalmat, nyugtatjuk az érintett testfelületet. Ügyeljünk továbbá arra, hogy csak az égett bőrfelületet hűtsük!

Az égés nyílt sérülés, ennek megfelelően mindig indokolt a fertőtlenítés. Az égési sérülteknél nem ritkán a fertőzések kialakulása jelenti a potenciális veszélyforrást. A fertőtlenítést követően lehetőleg olyan kötszerrel fedjük, amely nem ragad a sebbe.

Indokolt lenne az égési zselék és égési kötszerek minél szélesebb körben történő elterjesztése, hisz ezek számtalan előnyös tulajdonsággal bírnak. Hűt, fertőtlenít, fájdalmat csillapít, fed. Ennek megfelelően égési kötszer használatakor nem kell fertőtlenítőszert alkalmazni.

Az ellátás során gondoskodjunk a folyadékpótlásról, illetve nagy kiterjedésű (20% felett), súlyos égéseknél indokolt lehet a sokkfektetés.

1. Teremtsük meg a biztonságot!
2. Kommunikáljunk a sérülttel, nyugtassuk meg!
3. Ha rendelkezésre áll égési kötszer azonnal helyezzüka sebre, ellenkező esetben hűtsük körültekintő ideig (15-20 perc), lehetőleg folyó csapvízzel!
4. A hűtést követően fertőtlenítsük a sérülést, majd helyezzünk rá fedőkötést!
5. Szükség esetén hívjunk mentőt!
6. Gondoskodjunk a folyadékpótlásról, illetve nagyfelületű égésnél alkalmazzunk sokkfektetést.

- elsőfokú égési sérülésnél, ha kiterjedése nagyobb, mint öttenyérnyi (a sérült tenyerét vesszük alapul),
- másodfokú égésnél, ha kiterjedése nagyobb, mint háromtenyérnyi.

- harmad- vagy negyedfokú az égés,
- arcot vagy nemi szervet érte,
- ízület felett található,
- körkörös kiterjedésű,
- gyermek sérült meg.

A kiérkező mentők az esetek többségében a leírtak mellet - fertőtlenítés, kötözés -, folyadékot pótolnak - infúzió -, illetve fájdalmat csillapítanak.

Fertőtlenítőszeren kívül semmit ne tegyünk a sérülésbe. SE tejfölt, SE sebhintőport!

Áramütés

Minden napi életünk elképzelhetetlen elektromos berendezések nélkül. Bármerre nézünk mindenhol ott vannak. Vajon mindig kellő körültekintéssel használjuk őket? Vajon tudja mit kellene tenni áramütés esetén? Cikkünkben többek közt ezekre a kérdésekre próbálunk válaszolni.

Amikor az ember testén elektromos áram halad át, áramütésről beszélünk. Körültekintő eszközhasználattal a munkahelyeken és otthon gyakran megelőzhető lenne a baj, a kisebb elektromos balesetek azonban gyakoriak. Az áramütés következményei különböző súlyosságúak lehetnek, többek közt égés, belső szervek sérülése, szívritmus zavar, illetve halál.

- Áramütés érzése, zsibbadás, bizsergés, ijedtség, tudatzavar.
- Égés (áramjegy), nyílt seb ahol az ütés a testet éri, illetve ahol a föld felé távozik.
- Izomgörcs, izomösszerándulás, hirtelen mozdulatlanság, törés, deformált testrész.
- Légzészavar, szívritmus zavar, mellkasi fájdalom.
- Eszméletvesztés, keringésmegállás.
- Kisgyermekek esetében, ha a szájukba vesznek egy elektromos zsinórt, előfordulhat sérülés az arcon, illetve égés a száj körül.

- Magasfeszültség érintése (több, mint 1000 volt, pl.: vihar során leszakadt nagyfeszültségű vezeték).
- Víz és elektromosság érintkezése.
- Villámcsapás (egy villámcsapás nagyjából 30 millió voltos).

Teendők

A test 60-70%-a vízből áll, így rendkívül jól vezeti az áramot. Ezért a legfontosabb, hogy a sérült mielőbb kikerüljön az áramkörből.

Az áramütést elszenvedő személy minden esetben orvosi megfigyelést igényel. Amennyiben a sérült és az áramforrás kapcsolatát nem tudjuk megszakítani, hívjunk műszaki mentést is.

Elsősegélynyújtás

Elsősorban a saját biztonságunkra figyeljünk! Semmiképp ne érjünk a sérülthöz, amíg kapcsolatban van az áramforrással. Ha az áramot nem lehet lekapcsolni, alacsony feszültségnél megpróbálhatjuk szigetelő anyagra állva egy nem vezető tárggyal (pl. fa, műanyag) kilökni az illetőt az áramkörből (ez azonban a segélynyújtóra veszélyes lehet!).

- Ha az áramütést magasfeszültség vagy villám okozta, azonnal hívjuk a mentőket! Ilyen esetben ne közelítsünk a helyszínhez, mert veszélyes!
- Amennyiben meggyőződtünk róla, hogy a sérülthöz biztonsággal hozzáérhetünk, vizsgáljuk meg a reakciókészségét.
- Ha nem szükséges ne mozgassuk.
- Eszméletlenség esetén vizsgáljunk légzést, légzés hiányában pedig kezdjük el újraéleszteni.
- Keressünk a bőrén égést, nyílt sebet. Ha találunk áramjegyet, hűtsük, fertőtlenítsük majd kötözzük be.
- Az eszméleténél lévő beteghez is hívjunk mentőt, orvost.

- Leszakadt vezetékektől maradjunk távol, értesítsük a rendőrséget.
- Legalább a fürdőszobai, konyhai konnektorok legyenek földeltek. Így ha pl. az elektromosság vízzel érintkezik, azonnal megszakad az áram.
- Ne nyúljunk elektromos kapcsolókhoz vizes kézzel, illetve amikor a testünk vízzel érintkezik.
- A régi, öreg vezetékeket, zsinórokat cseréljük ki.
- Főleg kisgyermekes lakásokban helyezzünk műanyag védelmi dugókat a konnektorokba.
- Mielőtt elektromos tárgyak javításába kezdünk, mindenképp kapcsoljuk le a biztosítékot, vagy húzzuk ki az adott eszközt. Nem elég lekapcsolni a villanyt, vagy kikapcsolni a készüléket.

- Figyeljünk az időjárás előrejelzésre!
- Vihar esetén meneküljünk fedett helyre, ha lehetséges! Ha nincs a közelben épület, akkor az autóban is biztonságosabb, mint a szabadban.
- Ha nem találunk menedéket kerüljük a fákat, nyílt vizeket, fém tárgyakat illetve dombokat, magas helyeket. Menjünk minél mélyebb pontra, feküdjünk le a földre úgy, hogy fejünk érintkezik a talajjal.

Görcsrohamok

A görcsrohamok ijesztő tünet együttesek, melyek hátterében sok minden állhat. Élete során a hazai lakosok, mint egy 5%-a átesik valamilyen szintű görcsrohamon. Ön tudná mit kell tenni ilyenkor?

A görcsrohamok oka számos tényezőre vezethető vissza, míg gyermekeknél a magas láz az elsődleges kiváltó ok, felnőtteknél döntő többségében idegrendszer eredetű, kis százalékban a koponyát ért ütés, mérgezés, áramütés, tudat módosítószer elvonása (alkohol, kábítószer) következménye is lehet. Az idegrendszeri eredetű görcsrohamok közismertebb, általános összefoglaló neve epilepszia.

Az epilepsziás roham oka mind máig tisztázatlan, annyi bizonyos csupán, hogy az agyban lejátszódó elektromos zavarok okozzák. Több altípusa ismert, ezek közül csupán néhányat említünk. A kisroham időtartama csupán másodpercekben mérhető, hossza nem éri el az egy percet, külső szemlélő számára gyakran észrevehetetlen, a roham végeztével a sérült folytatja a megkezdett tevékenységét. A nagyroham neve nem elsősorban a roham időtartamára vonatkozik (bár akár 4-5 perc is lehet), inkább a tünetekre. A sérült egész teste rángatózni kezd, eszméletvesztés következik be, nem ritkán habzik a beteg szája. Más típusoknál előfordul, hogy a görcs, rángás, megfeszülés csupán néhány izmot érint, de azon forma is ismert, mikor izomelernyedés - ennek következtében pl. elesés - következik be. Előfordulhat, hogy a roham csupán rövid idejű tudatvesztést okoz, mégenyhébb esetben az érintett csak bámul maga elé kis ideig. Utóbbi különösen gyerekkorban gyakori. A külső kiváltó okok közt meg kell említenünk az alváshiányt és a hosszabb ideig fennálló szaggatott fényingerlést (pl. stroboszkóp).

Az epilepsziás betegek (attól, hogy valakinek élete során volt már epilepsziás rohama nem jelenti azt, hogy epilepsziás beteg!) kb. fele számol be arról, hogy a roham előtt olyan előérzete van, amely jelezheti a roham közeledtét. Ez segíthet az esetleges balesetek megelőzésében (pl. a beteg lefekszik egy ágyra), illetve alkalmazhatók rohamgátló gyógyszerek. Az esetek másik felében a roham hirtelen, minden előjel nélkül alakul ki. Sok esetben a roham sikolyszerű felkiáltással kezdődik, amely a görcs hatására, a tüdőből hirtelen kiáramló levegőnek tulajdonítható.

Egy görcsroham látványa a hétköznapi ember számára nagyon ijesztő lehet. Nyugalmunk megőrzése mellett törekedjünk arra, hogy védjük a sérült fejét az ütődésektől. Ne próbáljuk meg a beteget lefogni, erős roham esetén ez akár csonttörést is okozhat és a szájába se dugjunk semmilyen eszközt (pl. fakanalat), hogy óvjuka nyelvét. A roham alatti ellátás egyetlen célja a fej lehetőség szerinti védelme a sérülésektől.

A roham végeztével a sérült nem ritkán eszméletlen vagy zavart állapotban van. Ha szükséges biztosítsunk szabad légutat, keressünk sérüléseket, ha vannak lássuk el őket. Beszéljünk kitartóan a sérülthöz, érdeklődjünk állapotáról, tegyünk fel tudatállapotát feltáró kérdéseket pl. Milyen nap van ma? Hányadika van? A feltisztulás akár 10-20 percet is igénybe vehet. Első roham esetén, illetve ha úgy ítéljük hívjunk mentőt!

1. Az ijesztő látvány ellenére őrizze meg nyugalmát!
2. Óvja a testet, különösen a fejet az ütődésektől!
3. Távolítsa el a sérült szemüvegét, lazítsa meg ruházatát!
4. Roham végén biztosítson légutat, keressen sérüléseket!
5. Első roham esetén, vagy, ha úgy ítéli hívjon mentőt!

Mellkasi szorítás - angina és infarktus

A szív a keringési rendszer a központi szerve, amelynek feladata a szervezetben zajló vérkeringés fenntartása. Ehhez saját ingerképzőrendszerrel, illetve érhálózattal rendelkezik. A szívet vérrel ellátó ereket koszorúereknek nevezzük, melyeknek megbetegedése komoly következményekkel járhat.

Az angina pectoris egy szív eredetű megbetegedés, mely akkor alakul ki, ha a szívizom oxigénigénye nagyobb, mint amennyi oxigént a koszorúerek biztosítani tudnak. Az esetek túlnyomó részében a kiváltó ok koszorúér szűkület. Az angina pectorisnak két fajtája van, a stabil és az instabil angina. A stabil angina pectoris egy ismert betegség, mely kiszámíthatóan jelentkezik, mindig hasonló tünetekkel. Ez az enyhébb, kevésbé veszélyes változat, oka koszorúér szűkület. Az instabil angina pectoris egy életveszélyes állapot, mely azonnali kórházi ellátást igényel. A rohamok egyre gyakrabban, egyre kisebb terhelésre jelentkeznek. Az angina pectoris bizonyos esetekben folytatódhat szívinfarktusban, ami akár halálos kimenetelű is lehet.

Az infarktus alapvető oka szintén a nem megfelelő oxigénellátás, ebben az esetben azonban az oxigénhiány olyan mértékű, hogy a szív bizonyos területein a szívizom elhalását eredményezi. Ez kialakulhat a koszorúerek szűkülete, vagy elzáródása miatt.

Az anginának és az infarktus tünetei nagyon sokfélék lehetnek, a halálfélelmet előidéző fájdalomtól egészen a tünetmentességig terjedhetnek. Az infarktus tünetei általánosságban hasonlóak az angina pectoris tüneteihez, fontos különbség azonban, hogy hosszabb ideig, 20 percig is tarthatnak. A felsorolt tünetek közül nem feltétlenül jelentkezik az összes egyszerre. Általános tünetek:

- szorító, nyomó, égő, markoló fájdalom a szegycsont mögött,
- a fájdalom kisugárzik (általában a bal vállba és karba),
- mozgásra fokozódik a fájdalom,
- néhány percig tart,
- pihenéssel enyhül,
- sápadt, verejtékes bőr,
- halálfélelem ,
- nehéz légzés,
- szédülés,
- hányinger, hányás.

A laikus segélynyújtó feladata a szaksegítség megérkezéséig az állapotromlás megelőzése. Elsődleges teendő a betegnek fizikai és lelki nyugalom biztosítása. Nyugodt testhelyzetben, nem mozogva csökken a fájdalom és a szív oxigénigénye. A beteg vegye fel a számára legkényelmesebb testhelyzetet (lehetőleg emelt felsőtesttel), a fájdalom csökkenése hozzájárul a beteg lelki nyugalmához, a segélynyújtó pedig nyugtassa és óvja a stresszhelyzetektől.

Amennyiben a betegnek ismert szívbetegsége van (angina), valószínűleg rendelkezik megfelelő gyógyszerrel, amit mielőbb be kell adni neki. Segítsünk a betegnek a gyógyszer bevételében, az esetek többségében azt a nyelv alá kell helyezni. Ha korábban még nem fordult elő ilyen, vagy a gyógyszer nem enyhíti a tüneteket, mindenképpen hívjunk mentőt!

Amennyiben a sérült elveszti az eszméletét, vizsgáljunk légzést és légzés hiányában kezdjünk újraélesztést.

Ahhoz, hogy az angina megelőzéséről tudjunk beszélni, ismerjük meg előbb a főbb okait. Fontos kockázati tényezők az elhízás, magas koleszterin szint, magas vérnyomás, dohányzás, stressz illetve lehetséges a családi hajlam is.

Mivel a kiváltó ok a szívizom nem megfelelő oxigénellátása, a legfontosabb a koszorúerek elmeszesedésének megelőzése. Ehhez a fentiek alapján fontos a megfelelő testsúly, zsírszegény táplálkozás, testmozgás, dohányzásról való leszokás, illetve stresszmentes életmód.

Stroke

A stroke a fejlett országokban a szív- és keringési betegségek, valamint a daganatos megbetegedések után a harmadik vezető halálok. A hatékony orvosi beavatkozásra 60 percen belül van a legnagyobb esély, így a korai felismerés kulcstényező.

Stroke, agyvérzés, szélütés, gutaütés, agyi infarktus, agyérkatasztrófa.

Az eset hátterében leggyakrabban egy agyér beszűkülése áll, amely zavart okoz az agy vérellátásában. Ritkábban előfordul, hogy egy agyi ér elpattan (tehát tényleges vérzés, agyvérzés következik be), de az is előfordulhat, hogy egy itt keletkező vérrög (trombózis) vagy a test más részében keletkezett vérrög (embólia) zárja el az érpályát.

- magas vérnyomás
- családi hajlam
- dohányzás
- alkohol
- gyógyszeres fogamzásgátlás
- mozgásszegény életmód
- egészségtelen táplálkozás (koleszterin, vércukor, fokozott sóbevitel)
- cukorbetegség
- szívbetegség, korábbi infarktus
- életkor nők 50 év, férfiak 40 év felett
- nem, férfiaknál 25%-kal nagyobb eséllyel fordul elő

A stroke nagyobb eséllyel alakul ki reggel 6 és 10 óra között, mint más napszakban.

- féloldali végtaggyengeség, bénulás, zsibbadás, ügyetlenség
- arc félre húzódása
- egyik szemhéj csüngése
- átmeneti vagy tartós látásvesztés az egyik szemen
- kettőslátás, látótérkiesés
- beszédzavar - érthetetlen, értelmezhetetlen mondatok, szóformálási nehézségek
- beszéd megértési zavarok - a sérült nem érti, amit mondunk neki
- zavartság, szédülés, fejfájás
- erős fejfájás
- hirtelen fellépő eszméletvesztés
- görcsroham
- súlyos esetben kóma vagy halál

- mosolyogjon (asszimetrikus száj)
- nyújtsa ki mindkét kezét maga elé, csukja be a szemét (egyik kéz leereszkedik)
- beszéljen (zavart, nehezen érthető beszéd)
- nyújtsa ki a nyelvét (féloldalas, csavarodott)

Nyugtassuk meg a sérültet és helyezzük nyugalomba (ülő vagy fekvő pozíció), a feje a szív felett legyen, tehát ne fektessük vízszintesen. Ha elvesztette eszméletét fektessük stabil oldalfektetésbe, a bénult testfél legyen alul, ugyanis a vérzés ellentétes agyfélen van, így az kerül felülre.

Cukorbetegség

A cukorbetegség (más néven diabétesz) a világon a leggyakoribb anyagcserezavar. Egy 2004-es felmérés alapján Magyarországon körülbelül 500.000 ember volt kezelt cukorbeteg, ám ennek akár többszöröse is lehet a fel nem ismert diabéteszesek száma.

Akkor számít magasnak a vércukorszint, ha értéke tartósan (éh gyomorral mérve) 7 mmol/l fölött van. Ezt az állapotot nevezzük hiperglikémiának. Ma már nagyon egyszerűen kezelhető kis készülékeket lehet beszerezni, melyekkel akár naponta többször is gyorsan, pontosan és fájdalommentesen mérhető meg a vércukorszint. A gyakori ellenőrzés fontos az esetleges diabétesz korai felismerése érdekében!

Az 1-es típusú cukorbetegség egy autoimmun betegség. Ez azt jelenti, hogy a szervezet immunrendszere bizonyos sejteket nem ismer fel, idegen, veszélyes sejteknek nézi, és védekezésképp elpusztítja őket. Ebben az esetben teljes inzulinhiány lép fel, mivel az immunrendszer megakadályozza az inzulin termelődését. Ebből adódóan a sejtek nem jutnak kellő mennyiségű cukorhoz. Ez a típusú diabétesz bármilyen életkorban kialakulhat, de jellemzően gyerek- vagy fiatalkorban jelentkeznek az első tünetek. Ezek a betegek általában soványak. A betegség tünetei általában gyorsan alakulnak ki, és a betegség egyetlen kezelési módja a folyamatos inzulinpótlás. Ha a beteget nem kezelik időben, illetve rossz ellátást kap, súlyos esetben egy életveszélyes állapot, a ketoacidózisos kóma alakulhat ki. Gyakran van, hogy a gyors kialakulás miatt, csak elég későn, a kóma következtében ismerik fel a betegséget.

A 2-es típusú diabétesz akkor alakul ki, ha valakinek az inzulinszintje tartósan magas. Ezt általában a rossz, magas cukortartalmú étrend okozza. Ekkor a szervezet, a vércukor szintentartásának érdekében, egyre több és több inzulint termel. Az agy érzékeli, hogy a vérben túl sok a cukor ezért a hasnyálmirigyet további inzulintermelésre utasítja, ám a sejtek egyre jobban és jobban ellenállnak ezeknek a hormonoknak. Egy pont után a hasnyálmirigy összeomlik és kialakulnak a betegség következményei: vakság, láb amputáció, érelmeszesedés, infarktus és impotencia, ezeken kívül pedig ennek a betegségnek a rovására írható a várható élettartam jelentős (10-15 év) rövidülése. A diabétesz 2-es típusa főleg a középkorú, idősebb embereket veszélyezteti, de mivel az elhízás napjainkban a fiatalabb generációknál alakul ki, ezért náluk is egyre gyakoribbak a megbetegedések. Jellemző tünetek az elhízás és a magas vérnyomás, melyek lassan alakulnak ki.

A cukorbetegség harmadik fajtája, a terhességi diabétesz. Ez várandós nőknél jelentkezik, általában a terhesség harmadik harmadában, és leggyakrabban a terhesség végével el is tűnik. Ezért a betegségért nem a hasnyálmirigy, hanem a méhlepény által termelt hormonok a felelősek, ezek ugyanis inzulinellenes hatással bírnak. A kezelés ilyenkor lehet diéta, vagy inzulinpótlás, de a terhes nők sosem szedhetnek vércukorserkentő és inzulin hatásnövelő tablettákat. A terhességi diabétesz rizikófaktorai: ha a családban van 2-es számú diabéteszes ember, az idős nőket jobban veszélyezteti ez a betegség mint a fiatalokat, túlsúlyosság, ha már volt ilyen diabétesze előző terhesség alatt és ha a terhesség ideje alatt dohányzik a kismama.

Míg az 1-es típusú megelőzése érdekében sajnos nem tudunk mit tenni, addig a 2-es típusú cukorbetegséget kis odafigyeléssel elkerülhetjük, sőt a kezdetleges fázisban életmódváltással is kezelhetjük (több sport, diéták stb), ám később vércukorcsökkentők és az inzulin hatását növelő gyógyszerek szedése javasolt. A betegség során egy idő után kimerül a hasnyálmirigy inzulintermelése, ilyenkor ennél a típusnál is folyamatos inzulinpótlást kell alkalmazni.

A cukorbetegség tünetei közt általában mindig megjelenik a vizelet mennyiségének növekedése, mivel a vese nem tudja visszatartani a cukrot, ami így vizeletként ürül a szervezetből. Jellemző tünetek közé tartozik még a tartós fáradtság, a sebek gyógyulásának lassulása, pattanások és egyéb bőrbetegségek kialakulása, farkasétvágy, valamint időnként látászavar kialakulása is.

A vércukorszint-csökkenés felismerése
Laikus elsősegélynyújtóként leggyakrabban olyan cukorbeteggel találkozhatunk, akinek a vércukorszintje lecsökken (tehát hipoglikémiás állapotba kerül). A gyógyszerrel kezelt diabéteszesek vércukor-egyensúlyi értéke könnyen felborulhat, ha nem megfelelő mennyiségű táplálékot fogyasztott, megbetegedett, lázas, hasmenése van, fokozott munkavégzés vagy stressz miatt. Ez bárhol, bármikor, nagyon gyorsan lejátszódhat. A vércukorszint leesésének rengeteg tünete lehet, ezért nem mindig egyszerű felismerni. Általános tünetek:

- gyengeség,
- émelygés,
- szédülés,
- hányás,
- nyugtalanság,
- remegés,
- kettőslátás,
- végtaggyengeség,
- görcsroham,
- bénulás,
- sápadt, verejtékes bőr
- acetonszagú lehelet,
- részegségre utaló zavart beszéd,
- agresszió.

A kezelt cukorbeteg már felismeri a vércukorszint-csökkenés kezdeti tünetei és legtöbbször képes megfelelő cukorpótlással rendezni. A hirtelen fellépő, jelentős zavart azonban segítség nélkül nem képes megoldani.

A segélynyújtó számára komoly kihívást jelent a felismerés, hisz a tünetek sok egyéb betegségre is utalhatnak. Nagy segítséget nyújthat, ha a betegen a betegséget jelző igazolás, karkötő, nyaklánc viselése, vagy a személyi igazolványhoz csatolt kártya (bár idegen személyes holmijaihoz nem nyúlhatunk!).

Ha a sérült eszméletlen, akkor először is a légútját kell biztosítani, amihez általában stabil oldalfekvést érdemes alkalmazni.

Ha a sérült magánál van, akkor az ellátás közben nagyon fontos a jó kommunikáció. Ennek segítségével kideríthető, hogy a beteg ismert cukorbeteg-e és volt-e már ilyen rosszulléte régebben. Az információszerzésen kívül nagyon fontos a nyugalomba helyezés (félig ülő testhelyzet vagy fektetés, amelyik a beteg számára kényelmesebb) és a gyors cukorpótlás, amire általában egy pohár cukros vizet érdemes használni, ezt kell megitatni a beteggel (egy pohár vízben néhány kanál cukrot feloldunk).

A vérnyomás

Vérnyomásunk folyamatos változásban van, percről percre alkalmazkodik szervezetünk igényeihez. A természetese vérnyomás-ingadozás mellett, azonban előfordulhatnak anomáliák is, nem kevés honfitársunk életét megkeserítve. Legsúlyosabb formája a magas vérnyomás évente több tízezer áldozatot szed hazánkban. Ismerkedjen meg a vérnyomással kicsit részletesebben!

Szívünk szakaszosan működő szerv, maga az un. szívciklus két részből, az összehúzódásból (szisztolé, systole) és az elernyedésből (diasztolé, diastole) áll. Az összehúzódásokat a szív saját ingerképző központjai biztosítják. A szakaszos szívműködésnek köszönhetően az erekben mért nyomás, a vérnyomás mértéke ingadozik. Egy felső és egy alsó érték határozható meg, előbbi a szisztolés, míg utóbbi a diasztolés nyomásnak felel meg. A vérnyomásmérés során az ütőerekben (verőér, artéria) fennálló nyomást mérjük, vagy a felkaron vagy a csuklón (utóbbin automata vérnyomásmérővel).

A normál vérnyomás érték sok mindentől függ, életkor, testsúly, nem stb. Nagy általánosságban a szisztolés értéket 100 és 130, míg a diasztolés értéket 60 és 85 között tekintjük normálisnak. A vérnyomás mértékegysége a higanymilliméter (Hgmm, 1 kPa= 7,5 Hgmm). Ezen értékek alatt alacsony vérnyomásról, ezek felett emelkedett vérnyomásról beszélünk. Az említett két érték közül mindig a magasabbat kell venni, így, ha a két érték közül az egyik meghaladja a normál értéket már emelkedett vérnyomásról beszélünk pl. 135/80 vagy 120/90.

A két érték közötti különbség, azaz a szisztolés és a diasztolés nyomás közötti különbség az un. pulzusnyomás, melynek normális értéke kb. 50 Hgmm körüli.)

A 140/90-es érték felett magas vérnyomásról beszélünk. Efelett négy stádiumot különítünk el.

- fejfájás,
- szédülés,
- orrvérzés,
- látászavarok,
- idegesség,
- mellkasi panaszok.

Míg a gazdaságilag fejlett országokban a lakosság 20%-a, addig hazánkban a lakosok 30%-a szenved magas vérnyomásban.

A vérnyomás napi ingadozást mutat, emellett a fizikai, illetve pszichés terhelés is emelheti. Itt elsősorban a tartós magas vérnyomásra kell felhívni a figyelmet, mert ez okozza az igazi problémát.

Az un. elsődleges magas vérnyomás okai nem ismertek, feltehetően az egészségtelen életmód:

- helytelen táplálkozás,
- elhízás,
- mozgásszegény életmód,
- dohányzás,
- stressz,
- örökletes tényezők.

következményei. A másodlagos, azaz ismert okra visszavezethető vérnyomás okai a következők lehetnek:

- vesebetegség (gyulladás, szűkület, daganat),
- pajzsmirigy-túlműködés,
- cukorbetegség,
- alkoholizmus,
- rendszeres kábítószer fogyasztás,
- bizonyos gyógyszerek mellékhatása.

A magas vérnyomást időnként csendes gyilkosnak is nevezik, mert sokáig nem okoz tüneteket, azonban ez idő alatt is szép lassan terheli, majd tönkreteszi az egyes szerveket. Leggyakoribb következményei a következők:

- agyvérzés (stroke),
- vesebetegség,
- szívbetegség (koszorúér-betegség, szívelégtelenség, infarktus),
- vakság.

A sérültet ültesse le, lehetőleg úgy, hogy lábai lógni tudjanak (pl. egy asztal sarkára). Nyugtassa meg, ha van vérnyomáscsökkentő gyógyszere segítse bevenni. Ne fektesse a sérültet!

Alacsony vérnyomásról akkor beszélünk, ha a szisztolés érték nők esetében 100, férfiak esetében 110 Hgmm alatt van. Elsősorban a fiatal nőkben gyakori, a lakosság kb. 30%-át érinti élete során.

- gyengeség,
- fáradékonyság,
- szédülés,
- levertség,
- koncentrálóképesség csökkenés,
- hányinger,
- fejfájás.

A magas vérnyomáshoz hasonlóan az alacsony vérnyomásnak is számtalan oka lehet. Ezek kiderítése olykor hosszadalmas folyamat. A leggyakoribb okok között a következők szerepelnek:

- folyadékhiány,
- jelentősebb vérzés,
- gyulladásos folyamatok,
- szívbetegség (pl. szívburok gyulladás),
- pajzsmirigy betegsége,
- tápanyaghiány,
- allergiás reakció,
- terhesség,
- alkohol és egyes kábítószerek.

Az alacsony vérnyomás önmagában nem jelent veszélyt, kivétel, ha tüneteket okoz.

Fektesse le a sérültet, lábait emelje fel (sokkfektetés). Nyugtassa meg, keresse az alacsony vérnyomás okait, gondoskodjon folyadékpótlásról!

Egészséges embereknél elegendő évente. Negyven év felett ajánlott havonta figyelemmel kísérni. Amennyiben valaki elhízott, krónikus betegségben szenved vagy mozgásszegény életmódot él érdemes még gyakrabban, akár napi vagy heti szinten ellenőrizni.

Állati csípések

Az ízeltlábúak csípései gyakran okozhatnak kellemetlenséget, szerencsére az esetek döntő többségében azonban komoly problémát nem okoznak. Az olvasók többsége feltehetően nem tudja beazonosítani, hogy milyen állatról is van szó, így ezt figyelembe véve egy általános ellátási sort ismertetünk.

Az ízeltlábúak az élővilág legfajgazdagabb törzse, az ismert fajok kb. kétharmada ebbe a csoportba tartozik. Nem csoda hát, ha egy kellemetlenkedő rovart vagy pókszabásút nem tudunk beazonosítani. Számtalan népi gyógyír ismert a darázs- és méhcsípésre, azonban az előbbiek alapján általános irányelveket követünk.

Alábbi ellátás alkalmazható az alábbi csípések/harapások esetén: pók, hangya, darázs, méh, szúnyog, valamennyi további rovar és pókszabású.

- heves fájdalom,
- bőrpir, duzzanat, viszketés,
- fullánk és/vagy egyéb állati maradványok a sebben,
- hólyagok,
- súlyos esetben légzési nehézség, keringészavar.

1. Teremtse meg a biztonságot! Ügyeljen, hogy az állat ne okozzon újabb csípést!
2. Nyugtassa meg a sérültet!
3. Ültesse le!
4. Hűtse hideg csapvízzel a sérülést!
5. Lehetőség szerint gyűjtse be az állatot!
6. Fertőtlenítse a csípés/harapás helyét!
7. Figyelje a bajba jutott állapotát, szükség esetén hívjon mentőt!

A csípések/harapások döntő többsége védekezés következtében történik. Rálépünk, -tenyerelünk, -ülünk az állatra. Hagyjunk menekülési utat. Szúnyogok esetén alkalmazzunk természetes szúnyogriasztót. A kemikáliák bőrre kenését mérsékeljük!

Vegyszer okozta marások

Vegyszermarás nemcsak kémiai laboratóriumokban, illetve gyárakban következhet be, hanem a háztartásokban is. A hazai háztartási vegyszerfelhasználás az Uniós átlagnál lényegesen magasabb. Gondolja csak végig hány vegyszer van otthonában!

A vegyszermart ellátásakor szintén nem szabad megfeledkezni a helyszín- illetve a segélynyújtó védelméről. A kiborult, ruhára került vegyszer újabb sérüléseket okozhat. Ezek ellen az egészségügyi gumikesztyű nem véd, lehetőség szerint használjunk savkesztyűt.

Teremtsük meg a biztonságot! Ügyeljünk, hogy senki ne lépjen a vegyszerbe, a sérült ne szerezzen további sérüléseket! Szükség esetén nyissunk ablakot, vagy hagyjuk el a helyiséget.

A helyszínbiztosítást követően a sérültet nyugtassuk meg, mondjuk el neki, mit fogunk csinálni. Az érintett bőrterületet először száraz ruhával töröljük le, majd öblítsük le alaposan vízzel. A száraz ruhával való törlést azért javasoljuk, mert bizonyos vegyszerek - pl. kénsav - a vízzel exoterm, azaz hőtermelő reakcióba lép, amely további sérülést okozhat. Természetesen, ha tisztában vagyunk az adott vegyszer tulajdonságaival ez a lépés kimaradhat, és rögtön kezdhetjük a hideg vizes öblítést.

A marási sebfelületek a nyílt sérülések közé tartoznak, így mindig indokolt a fertőtlenítés, javaslat szerint megfelelő fertőtlenítő szerrel. Ezt követően laza fedőkötést alkalmazunk, lehetőleg olyan kötszert használva, amely nem tapad a sebbe. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az égési kötszerek marási sérülésekre is használhatók, azonban a hideg vizes öblítés, mint hígitási folyamat nem hagyható el. Az említett égési kötszer fertőtlenít - tehát fertőtlenítőt nem kell használni -, csillapítja a fájdalmat és fed.

Marási sérüléseknél alkalmazható égési kötszer, azonban a vizes öblítés ez esetben is szükséges.

Abban az esetben, ha a maróanyag a szembe került a megfelelő védőfelszerelés használata mellett, először próbáljuk eltávolítani a kontaktlencsét, ha van. Majd folyó csapvízzel öblítsük a sérült szemet ügyelve arra, hogy az lefelé legyen, így elkerülhető, hogy a vízzel kiöblített marószer esetleg a másik szembe is belefolyjon. A belső szemzug felől a külső irányába öblíteni. Az öblítést követően a sérült szemet bekötjük, majd szemészeti osztályra visszük vagy vitetjük.

TILOS a szembe került savat lúggal, a szembe került lúgot savval semlegesíteni!

A tápcsatornába került maróanyag elsődlegesen a szájüregben, illetve a nyelőcsőben okozhat komolyabb sérülést. A nyelőcső sérülése esetén nem ritkán a légcső is megsérül, így a tápcsatornába kerülő étel, ital a légutakba juthat, ezzel fulladást okozva. Amennyiben köhög, a víz feltehetően a légutakba került, így további folyadékot nem célszerű itatni vele. Ha a próbakortyoltatás negatív, azaz nincs légcsősérülésre utaló tünet, a sérültet lassan itassuk vízzel. 2-3 dl víznél többet nem adjunk. A vízzel itatás lényege, hogy a szájüreget és a nyelőcsövet öblítsük.

Szén-monoxid mérgezés

Különösen a fűtési szezonban hallhatunk a médiában halálos szén-monoxid mérgezésről, amelyet a nem megfelelően üzemeltetett vagy karbantartott tüzelőberendezések okoznak. A mérgezési tüneteket követően sajnos hamar bekövetkezik az eszméletvesztés, majd a halál.

A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, a levegőnél valamivel könnyebb (28 g/mol, a levegő átlagosan 29 g/mol). A mérgezés leggyakoribb lehetősége a tüzelőberendezésekkel ellátott helyiségekben, illetve garázsokban áll elő. A nem tisztított kémény, az erős külső szél, mind mind akadályozza az egyes égéstermékek kijutását. Szén-monoxid szinte minden égéskor keletkezik, de tipikusan az un. tökéletlen égés során, amikor is kevés oxigén jelenlétében az égéstermék nem szén-dioxid (ez eseteben tökéletes égésről beszélnénk), hanem szén-monoxid.

A vaskályha, a gázkonvektor, a cserépkályha, a kandalló, a kemence, a tábortűz mind hozzá járulhat a gáz felszabadulásához. Kiemelendő a propán-bután gázpalackkal működő sziesztakályha, amelynek az átlagosnál nagyobb a szén-monoxid kibocsátása, ráadásul kivezető kéménnyel nem rendelkezik. Említést érdemel az avarégetés, illetve a gépjárművek, különösen a dízelüzeműek, melyek jelentős mennyiségű mérgező gázt bocsáthatnak ki. Többek közt ezért nem célszerű a kisebb gyermekeket a forgalmas utak mentén (pl. belváros), parkolóházakban, mélygarázsokban alacsonyan (pl. babakocsiban) vinni. Ilyen helyeken lehetőleg emeljük fel ölünkbe a gyerekeket! Nyitott hátsó ajtóval közlekedő autókban a vákuumhatás miatt a kipufogógáz az utastérbe kerülhet és így lassú mérgezés alakulhat ki.

A szén-monoxid a belégzést követően a vérbe kerül, ahol a vörösvértestek un. hemoglobin részéhez kapcsolódik. A hemoglobin felelős az oxigénmolekulák szállításáért, de nem csupán gátolja az oxigénszállítást, hanem hozzá kapcsolódik a hemoglobinhoz, még hozzá kb. 250-szer erősebben, mint az oxigén, így arról leválasztani csak nehezen lehet. Így a vér nem oxigént, hanem szén-monoxidot fog szállítani, a sejtek és szövetek oxigénhiányos állapotba fognak kerülni.

Szén-monoxid esetén a hemoglobin karboxihemoglobiná (COHgb) alakul. Amennyiben a karboxihemoglobin arány 5% körüli még semmilyen hatást nem vált ki, erős dohányosoknál akár 10% is lehet. 20%-nál a légzés kissé nehézkes, 30%-nál fejfájás, 50%-nál ájulás közeli érzés alakul ki. A 60%-os mérték már nagy valószínűséggel halálos.

A hemoglobinon kívül az izmok oxigénraktározó fehérjéjéhez, a mioglobinhoz is kapcsolódik, ezáltal gátolja az izomműködést. A sejtek energiatermelő szervecskéje a mitokondrium. Ennek egyik enzime a citorkóm-oxidáz, amely kulcsszerepet tölt be az oxigén felhasználásával történő energiatermelésben. A szén-monoxid az említett enzim (citokróm-oxidáz) működését is gátolja. És végül megemlítjük még egy hatását, természetesen jelentősen leegyszerűsítve. A szervezetben felszabaduló un. szabadgyökök rengeteg betegséget, többek közt daganatos sejtburjánzást okozhatnak. Az agyban lejátszódó lipidperoxidáció szerepe, hogy ezeket a szabadgyököket hatástalanítsa, azonban a szén-monoxid ezt a kémiai folyamatot megakadályozza.

A szén-monoxid mérgezés tünetei egyrészt az általános mérgezési tünetekhez hasonlóak, illetve van néhány speciális tünete is.

- émelygés,
- fejfájás,
- hányinger, hányás,
- végtagok gyengesége,
- izomfájdalom,
- mozgásképtelenség,
- hallucináció,
- eszméletvesztés.

Az első tünetek 35 és 200 ppm közötti mennyiségnél jelentkeznek. Ppm=parts per million, kis koncentrációk jellemzésére használt mérőszám, milliomod részt jelent. 35 ppm = 0,0035 %. Nagy forgalmú helyeken akár 50 ppm koncentrációban is felhalmozódhat.

A mérgezést szenvedett nyugtalan, zavart, kábult, enyhe fejfájásra panaszkodhat. Jelentkezhet szédülés, hányás. Bőre cseresznyepiros.

Ellátás során mielőtt a gáztérbe lépünk (pl. garázs) gondoskodjunk az átszellőztetésről. Nagyobb füst esetén ne menjünk be vagy nagyon rövid időre. A sérültet vigyük szabad levegőre, nyugtassuk, fektessük. Ha eszméletlen helyezzük stabil oldalfektetésbe, ha leállt a légzés végezzünk újraélesztést.

- teremtsük meg saját biztonságunkat,
- vigyük ki a sérültet a gáztérből,
- fektessük szabad levegőn,
- ha eszméletlen helyezzük stabil oldalfektetésbe,
- ha leállt a légzés kezdjük meg az újraélesztést,
- hívjunk mentőt, jelezzük, hogy műszaki segítségre is szükség van.

- a tüzelőberendezéseket évente ellenőriztessük
- konyhai gázrezsó használatakor szellőztessünk
- gázrezsót fűtés céljára ne használjunk
- használjunk szén-monoxid mérő berendezést
- kihűlt fűtőberendezések üzembe helyezésekor a kémény átmelegedéséig szellőztessünk
- autót soha ne járassuk zárt helyen
- nyitott hátsó ajtóval ne közlekedjünk hosszabb ideig
- mélygarázsokban figyeljük a levegőminőség mérő berendezés értékeit

A kereskedelmi forgalomban két fő típusa kapható a szén-monoxid érzékelő berendezéseknek, Az egyik, az olcsóbb típusok félvezetős, ez egyéb gázokra (füst, spray stb.) is beriaszt, ugyanakkor szén-monoxid pontossága igen tág határok közt mozog. A drágább készülékek vegyi reakcióval jelzik a mérgező gázt, azaz csak a szén-monoxid esetén jeleznek, pontosságuk igen magas. Nem csak a magas szintet jelzik, hanem azt is, ha sok ideig áll fent alacsonyszint, amely már az egészségre veszélyes lehet.

Ha a háztartásban több tüzelőberendezés működik használjunk több készüléket, akár minden helyiségben. A készüléket közel fejmagasságban érdemes felszerelni, nem lehet légáramlás mentes helyen (pl. szekrénybe) elhelyezni. Óvjuk a nedvességtől!

A megbízható készülékek ára jelenleg 15 és 20 ezer Ft között mozog, élettartamuk hét év.

A vér szén-monoxid szintje kb. 4 óra alatt feleződik, ez az idő tiszta oxigén alkalmazásával rövidíthető. A karboxihemoglobin felezési ideje kb. 5 óra, tiszta oxigén jelenlétében kb. 1,5 óra.

A szén-monoxid megfelelő koncentrációban terápiás céllal is használható. Orvosi ellenőrzés mellett többek közt szervátültetésekkor a kilökődés csökkentése érdekében használják. Korábban szerepet kapott a TBC és egyes nemi betegségek kezelésében is.

Egyre szélesebb körben kerülnek kereskedelmi forgalomba szén-monoxidmérő készülékek. Az olcsóbb kivitelek időnként már néhány ezer forintért beszerezhetők hipermarketekből, barkácsáruházakból. A profibb, megbízhatóbb készülékeket azonban erre specializálódott szaküzletekben érdemes beszerezni. A mérőberendezések többsége 70 ppm felett kapcsol be, illetve, ha 30 napon át 30 ppm-nél nagyobb értéket mér folyamatosan.

Alkoholmérgezés

Amikor kábítószerezés következtében meghal valaki rögtön a média középpontjába került. Azonban hazánkban messze nem a kábítószer a legnagyobb probléma. Közel egy millió honfitársunk küzd alkohol problémákkal, a 13 éves diákok 60%-a fogyasztott már alkoholt, több mint 10 %-uk már részeg is volt. Ezek az arányok 15 éveseknél 85% és 45%.

A szervezet véralkoholszintje ezrelékben adható meg. Ez kifejezi, hogy egy liter vérnek hány ezreléke tiszta etil-alkohol (etanol). Egy ezrelék esetében 1 liter vérben (1000 ml) 1 ml etil-alkohol van. A szakirodalmakban az egyes véralkohol szintekhez tartozó tünetek jellemzése olykor eltérő. A legáltalánosabban elfogadott az alábbiak szerint alakul:

0,03 ezrelék: a szervezetben lejátszódó szénhidrátbontásából származó alkoholszint, amely alkoholfogyasztás nélkül is kimutatható.

0,5 ezrelék: megváltozik a mozdulatok összehangoltsága, nő a reakcióidő, csökken a mozdulatok pontossága.

0,5-1,5 ezrelék - ittasság: piros arc, élénk, hadaró beszéd, élénkebb kézmozdulatok és arcmimika, hevesebb és összehangolatlanabb mozdulatok. Egyesek csendessé, mások agresszívvé válnak. Ennél a szintnél megemelkedik a vérnyomás, tágpupilla, szaporább pulzus jellemzi.

1,5-2,5 ezrelék - részegség: erőszakosabb viselkedés, érzelmi szélsőségek (túl jó kedv vagy szomorúság), az alkohol által befolyásolt személy úgy érzi mindenre képes. A reakcióidő és a mozdulatok lassulnak, koncentrációképesség csökken. A vérnyomás általában csökken, nem ritkán hányás jelentkezik.

2,5-3,5 ezrelék - nehéz részegség: súlyos mozgáskoordinációs zavar, nehéz beszéd, légzése lassul, álmosság jelentkezik. Önállóan minden műveletet nagyon nehezen vagy nem tud elvégezni.

3,5-4,5 ezrelék - kóma: az erős álmosságtól az eszméletvesztésig minden előfordulhat. Szakértői segítség szükséges, mert könnyen életveszélyesség válhat az állapota. Vérnyomás és a testhőmérséklet csökken.

4,5-5,0 ezrelék: ennél a szintnél megbénulhat a légzőközpont, így ez az állapot életveszélyesnek tekinthető.

Az alkoholos befolyásoltság alatt lévő ember minden esetben figyelmet igényel. A fentiekben leírtakból látható, hogy relatíve kismennyiségű fogyasztás is jelentősen növeli a balesetveszélyt. Nagyobb mennyiség elfogyasztása esetén a befolyásolt személyt lehetőleg ültessük vagy fektessük le. Az alkohol tágítja a hajszálereket, így nő a hőleadás, azaz a bajba jutott kihűlés veszélyének van kitéve. Takarjuk be, vigyük meleg helyre!

Korábban sok szakirodalomban találkoztunk a hánytatás fogalmával. A magánál lévő, alkoholos befolyásoltság alatt álló személynél azt javasolták, hogy langyos, sós vízzel hánytassák, azonban ezt már NEM ajánlott! Ittas személy hánytatása esetén nagy a félrenyelés (aspiráció) lehetősége, így NE HÁNYTASSUK! Ami távozik a szervezetből, az távozik, ami nem, azt ne erőltessük!

Bíztassuk mély légvételre, nyugtassuk meg, ha fázik, takarjuk be, ha önként hánynia kell segítsük!

A beszélni, járni teljesen képtelen, illetve eszméletlen sérülthez hívjunk mentőt! A mentők kiérkezéséig fektessük stabil oldalfektetésbe vagy a hasára úgy, hogy szükség esetén a nyál és a hányadék kitudjon folyni a szájából.

Hánytassunk vagy ne hánytassunk? NE!

A tápcsatornába került méreganyagok (gyógyszer, alkohol stb.) ellátásánál gyakorlatilag valamennyi hagyományos elsősegély könyvben, publikációban találkozhatunk a hánytatás fogalmával. Azonban a szakmai állásfoglalások szerint ezt laikus lehetőleg már NE alkalmazza!

Magánál lévő gyógyszer- vagy alkoholmérgezett esetében évtizedekig a hánytatást javasolták. A szakirodalom és az oktatók is felhívták a figyelmet, hogy a garatfal közvetlen ingerlése, pl. a segélynyújtó ujjával tilos, helyette a sósvizes módszer népszerűsítették. Ez esetben 2 dl langyos vízben, 2-3 teáskanálnyi sót kellett elkeverni, majd kortyonként megitatni a bajba jutottal. A hányás kb. 5-10 perc elteltével várható.

Igen eltérő adatokat találunk a hánytatás hatékonyságáról. Míg egyes szakirodalmak 1, addig mások akár 3 órás időintervallumon belüli hánytatást is elfogadhatónak tartanak. Alkoholmérgezés esetén, a bejutást követő 5 perc elteltével történő hánytatás a méreganyag 25-70%-át, míg 30 perc elteltével annak csupán 2-40%-át juttatja ki.

Az alkoholmérgezett esetén feltehetően egy laikusnak is könnyen érthető, hogy miért ellenjavalt a hánytatás. Nem javasoljuk, mert a zavart tudatállapot miatt nagy a veszélye a félrenyelésnek (aspiráció), ráadásul a hánytatás a kiszáradás veszélyét is jelentősen növeli.

Mivel magyarázható azonban az, hogy gyógyszer, illetve ételmérgezésnél, sőt egyéb, mérgező anyagok esetén sem javasolt?

Fenti részben már olvasható, hogy bizony rövid idő elteltével is alacsony a méreganyag kijutásának az esélye. Emellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hánytatási próbálkozások - akár a sós vizes - az esetek csak kisebb százalékában eredményesek, azaz nagyobb részt tényleges hányás nem következik be. Viszont a bejuttatott folyadék, mondjuk sósvíz növeli a méreganyag felszívódási sebességét, hisz ne felejtsük el, hogy a gyomorban jelentős mennyiségű víz- és abban oldot anyag felszívása történik.

Az új irányelvek alapján tehát elmondható, hogy a laikus által alkalmazott hánytatás ellenjavalt. Lehetőleg ne alkalmazzuk!

Érdekességként megjegyzendő, hogy a mentőellátás során alkalmazott gyomormosási irányelvek is változtak, nagyon kevés esetben írják elő csak.

Napszúrás

A fejet ért közvetlen napsugárzás egyik leggyakoribb hatása a napszúrás, amely többségében fejfájás, émelygés formájában jelentkezik. Ennek megelőzéséről, illetve kezeléséről ismertetnénk néhány információt.

Az esetek döntő többségében a fejet ért közvetlen napsugárzás áll a napszúrás hátterében.

- fejfájás,
- émelygés, szédülés,
- hányinger, hányás,
- gyengeség,
- sápadt, nyirkos bőr,
- ájulás, rövid idejű eszméletvesztés,
- hőemelkedés, láz.

1. Nyugtassa meg a sérültet!
2. Lehetőség szerint kísérje minél előbb hűvös, árnyékos helyre!
3. Fektesse le!
4. Helyezzen hűtőborogatást a fejre!
5. Eszméletvesztés esetén biztosítson légutat!
6. Ha szükséges hívjon orvost/mentőt!

Kerülje a közvetlen napsugárzást. Ha ez nem megoldható viseljen fejfedőt (sapka, kendő stb.), nagy melegben azt tartsa nedvesen!

Hőség okozta rosszullétek

A meleg által okozott rosszulléteknek több típusát különböztetjük meg, lehet hőkimerülés, hőguta, hősokk, azonban a laikus segélynyújtás szempontjából nem lényeges ezek elkülönítése. Ennek megfelelően általános tüneteket és ellátást ismertetünk.

A meleg okozta rosszullétek fokozatosan alakulnak ki. A meleg hatására növekszik a verejtékezés, emiatt a folyadék- és sóvesztés. Kialakulását elősegítheti az általános legyengült állapot, hasmenéses, hányásos megbetegedés, ezenkívül egyes tudatmódosító szerek (pl. Ecstasy). Súlyosabb esetben komoly idegrendszeri zavart is okozhat, így felismerése és hatékony kezelése kulcs fontosságú.

- fejfájás, szédülés, rossz közérzet,
- nyugtalanság, zavartság,
- hányinger, hányás, étvágytalanság,
- verejtékezés, sápadt, nyirkos bőr VAGY forró, kipirult, száraz bőr,
- görcsök a végtagokban, súlyos esetben más izmokban is,
- gyors, gyengülő pulzus és légzés,
- megemelkedett testhőmérséklet, súlyos esetben akár 40 Celsius-fok feletti.

1. Nyugtassa meg a sérültet!
2. Lehetőség szerint kísérje minél előbb hűvös, árnyékos helyre!
3. Fektesse le!
4. Alkalmazzon hűtőborogatást az egész testen!
5. Pótolja a folyadékhiányt, adjon neki bőségesen vizet!
6. Lehetőség szerint a sópótlásról is gondoskodjon!
7. Rendszeresen ellenőrizze és jegyezze fel a pulzus- és légzésszámot!
8. Eszméletvesztés esetén biztosítson légutat!
9. Hívjon orvost/mentőt!

Kerülje a tűző napot! Viseljen szellős ruhát, gondoskodjon megfelelő mennyiségű folyadék- és sópótlásról! Gyermeket nyáron ne hagyjon magára az autóban!

Kihűlés

Kihűlésre nem csupán az extrém téli körülmények közt kell számítani, bizony már az enyhébb időben is bekövetkezhet. Az extrém sportok szerelmesei pedig a nyár kellős közepén is szenvedhetnek kihűlést, legyen szó hegymászásról vagy vitorlázásról. Nem árt továbbá felhívnia télen autózok figyelmét sem erre, vajon mit tennének az országúton a lerobbant autó mellett?

Az állandó testhőmérséklet elengedhetetlen, hogy szervezetünk egészségesen tudjon működni. A hőháztartás szabályozásáért a hipotalamusz felelős, amely a köztiagy része. A hipotalamusz a bőrben lévő hőérzékelőktől (termoreceptorok) kap információt, emellett fontos szerep jut a köztiagyban, a gerincvelőben és a húgyhólyagban lévő receptoroknak is.

A hőtermelésért a sejtek anyagcsere folyamata során felszabaduló hő mellett, az izommunka felelős, míg a hűtésben a verejtékmirigyeknek és a bőrfelszínhez közeli hajszálereknek van jelentős szerepe.

Testhőmérsékletünk nem mindenhol azonos. A végtagok hőmérséklete például alacsonyabb, míg a legmagasabb hőmérséklet, az un. maghő a mellüregben mérhető, ez kb. 37,1 Celsius-fok. Közel ugyanennyi a hasüreg és az agy hőmérséklete is. A hónaljban mért testhő átlagosan 36,5 Celsius-fok. Mindkét érték kisebb-nagyobb napi eltéréseket mutat, előbbinél kisebb, csupán 0,5-0,7 Celsius-fokos, míg utóbbinál akár 1 Celsius-fokos ingadozás is megfigyelhető.

Testhőmérsékletünk értelemszerűen két irányban változhat, lehet a normálisnál magasabb (hipertermia, hyperthermia), illetve a normálisnál alacsonyabb (hipotermia, hypothermia).

Kihűlésről (hipotermia) akkor beszélünk, ha a testhőmérséklet tartósan 35 Celsius-fok alá süllyed.

- hidegben történő munkavégzés, tartózkodás
- utcán élő hajléktalanok
- nem megfelelően öltözött sportolók
- hideg vízbe merülés
- földön fekvő sérült
- ittas személy
- eszméletlen sérült
- erősen vérző sérült
- barlangászat, barlangi túra
- kirándulás erős szélben

20 Celsius-fokos melegben a 40 km/h szél olyan hatást vált ki, mintha -3 Celsius-fok lenne szélcsendben! 5 Celsius-fokon ugyanez a szélsebesség már -37 Celsius-fokos hőmérsékletet jelent.

2. stádium tünetei: fáradékonyság, szótlanság, lassuló légzés és pulzus, hideg tapintású bőr, fájdalomérzet csökkenése, közömbösség, remegés megszűnik

3. stádium tünetei (a maghő 30 Celsius-fok): zavart beszéd, kékes-lilás bőr, gyengült vagy hiányos reflexek, izommerevség, eszméletvesztés, kritikus légzés- és pulzusszám, kamrafibrilláció

A kihűlt sérült ellátásakor kettős célunk van, részben a további kihűlés megakadályozása, részben a fokozatos felmelegítés.

- lehetőség szerint vigyük a sérültet meleg helyre
- vegyük le nedves ruháit
- távolítsuk el testékszereit (pl. gyűrű)
- takarjuk be - ha van, használjunk izolációs fóliát

A meleg hely, a takaró általában megteszi hatását (1., 2. stádiumban), emellett alkalmazhatunk fokozatos, fürdőkádas felmelegítést. Ez esetben 35-36 fokos vízbe fektetjük, majd percenként növeljük a víz hőmérsékletét 1-1 Celsius-fokkal. A magánál lévő sérült szopogathat szőlőcukrot, kortyonként fogyaszthat meleg, alkoholmentes italt.

A 3., 4. fokú kihűlés, illetve 1., 2. foknál, ha úgy ítéljük, hogy a felmelegítést nem tudjuk megoldani azonnal hívjunk mentőt!

Nem javasolt a dörzsölgetés, a kályhához fektetés és a forró vízbe ültetés sem. Ezen esetekben a hirtelen felmelegedő testrészekben fokozott vérkeringés indul meg, amely a vér egyenlőtlen eloszlását, ezáltal sokkot okozhat. Ne itassunk továbbá alkoholt a sérülttel, ez tágítja az ereket, így növeli a hőleadást.

- Öltözködjünk rétegesen!
- Viseljünk vízálló ruhát!
- Különösen ügyeljünk a fej és a végtagok, azon belül is a láb védelmére!
- Legyen nálunk izoláűciós fólia!

A téli és extrém sportolók elsősegély-felszerelésének elengedhetetlen része az izolációs fólia. Ez nyújtja a leghatékonyabb védelmet a további kihűlés (illetve felmelegedés) ellen. Ajánlott továbbá a szőlőcukor, vagy egyéb gyorsan felszívódó szénhidrát. Minden túraboltban kaphatók már olyan eszközök, amelyekben a bennük lévő fémdarabot megpattintva olyan kémiai reakció indul be, amely hőttermel. Ez a hőhatás akár 30-60 percig is fennáll. Természetesen nem feledkezzünk meg a fokozatos felmelegítés elvéről!

Az egyik segélynyújtó rögzíti a sérült fejét.
A másik segélynyújtó a sérült, hozzá közelebbi karját egyenesen, a fej mellé helyezi.
A sérült távolabbi karját behajlítva, az ellentétes vállára helyezzük.
A sérült mellett térdelő két segélynyújtó megfogja a bajba jutott távolabbi testfelét, a fejnél lévő számol, háromra maguk felé fordítják.
A fejet rögzítő segélynyújtó ügyel arra, hogy a fej, pontosabban a nyaki gerinc ne mozduljon meg!
A sérült lábbait csípőnél és térdnél derékszögben behajlítjuk.


normál állású ízületi szalagok	szalaghúzódás

részleges szakadás	szalagszakadás

115/75	optimális otthoni
120/80	optimális az orvosnál
130/85 felett	emelkedett vérnyomás
140/90 felett	1. stádium
160/100 felett	2. stádium
180/110 felett	3. stádium
210/120-ig	4. stádium

ppm	behatási idő	hatás
200	2-3 óra	enyhe fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger
400	1-2 óra	homloktáji fejfájás
400	3 óra	életveszély
800	30 perc	szaggató fejfájás
800	2-3 óra	halál
1500	20 perc/1-2 óra	ájulás/halál
3000	5-10 perc/20-30 perc	ájulás/halál
6000	1-2 perc/10-20 perc	ájulás/halál
12000	1-5 perc	halál

Az egyik segélynyújtó megfogja a sérült fejét, biztosítva annak rögzítését.
Három segélynyújtó a sérült egyik oldalán helyezkedik el (egyik lábbal térdel, másikkal guggol), kezeiket óvatosan átvezetik a sérült alatt úgy, hogy gerincét a lehető legkisebb mértékben mozdítsák. A segélynyújtók megfogják a sérült átellenes karját.
A fejet rögzítő segélynyújtó elszámol háromig, majd háromra egyszerre megemelik a sérültet úgy, hogy gerincoszlopa lehetőleg ne mozduljon.

Mi legyen az otthoni elsősegély-felszerelésben?

Mi szükséges a gépjárművek elsősegély-felszerelésébe?

Mi szükséges a munkahelyi elsősegély-felszerelésbe?

Segélynyújtás alapjai 1. - Helyszínbiztosítás

Segélynyújtás alapjai 2. - Felismerés

Segélynyújtás alapjai 3. - Légzésvizsgálat

Segélynyújtás alapjai 4. - Manuális betegvizsgálat

Segélynyújtás alapjai 5. - Légútbiztosítás

Segélynyújtás alapjai 6. - Mentőhívás

Segélynyújtás alapjai 7. - Segélynyújtás

Sérülttel történő kommunikáció

Tömeges baleset

Felnőtt újraélesztés

Gerincsérülések

Gerincsérült légútbiztosítása

Gerincsérült veszélyzónában

Bukóssiak levétele

Defibrillátor használata

Ájulás

Eszméletlenség

A vérző sérülések legegyszerűbb ellátása

Vérző sérülések ellátása

Fejvérzések

Koponyasérülés

Ficam és rándulás

Karsérülések ellátása

Áramütés

Görcsrohamok

Mellkasi szorítás - angina és infarktus

Stroke

Cukorbetegség

A vérnyomás

Állati csípések

Vegyszer okozta marások

Szén-monoxid mérgezés

Alkoholmérgezés

Hánytassunk vagy ne hánytassunk? NE!

Napszúrás

Hőség okozta rosszullétek

Kihűlés